Az extrém vízhiány ma a világ népességének egynegyedét érinti. 2050-ig várhatóan további egymilliárd ember életét keseríti meg – írja a telex.hu.
A megállapítás a World Resources Institute szerdán közzétett Aqueduct Water Risk Atlas című jelentésében szerepel, amelyről a CNN írt. A jelentés szerint 25 országban minden évben rendkívül nagy vízhiány van. Közülük Bahrein, Ciprus, Kuvait, Libanon és Omán az öt leginkább érintett. Ezeken a helyeken már egy rövid távú aszály is vízhiányt okoz.
Az extrém vízhiány egyik oka a klímaváltozás.
– A világban a július volt a valaha mért legmelegebb hónap – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diana fizikus, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. – Magyarországon a hőségen kívül a legfőbb hatás a csapadékon keresztül érvényesül.
Tőlünk északra valószínűleg jelentősen nőni fog a csapadék, tőlünk délre pedig jelentősen csökkenni. Mi pont a két zónának a határán vagyunk, és ez a határ nem precíz vonallal meghúzott, stabil, hanem folyamatosan mozog.
A masfelfok.hu szakértőjének, Mádlné Szőnyi Juditnak konkrét javaslata is van a víz megtartására az ELTE Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra felszín alatti vizekkel foglalkozó kutatásai alapján. Eszerint földalatti víztározókkal menthetnénk meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól.
A vezető képen: az afrikai Burkina Faso Dierma régiójában a kiszáradt folyó medrébe ásott sok kút egyikében gyűjtik a vizet az ott élők. Fotó: Marc Bournof/IRD
