A klasszikus fizika-kémia tanári szakra idén egyetlen jelentkező sem akadt. Senki ne lepődjön meg, ha nem április elsejei viccnek hiszik a gyerekek, hogy a Föld lapos, és leülhetnek a szélére. Egyre látványosabban nincs ki oktassa, pedig fizika az egész világ!
Hiába szerepelnek rendre kiválóan a nemzetközi fizika-kémia versenyeken a magyar középiskolások, ha közben a nagy többséghez az alapvető természettudományos ismeretek nem jutnak el. „Utazó” tanárok tanítják nekik a biológiát, a kémiát, a fizikát. A tantervben, a nemzetiben, nincs annyi kötelező óra, amellyel kitöltenék a pedagógusok kötelező havi penzumát. No meg egy csomó helyen az sincs, aki kitöltse. Így az a néhány tanerő biciklire pattan, buszra száll, kocsiba ül, s hipp-hopp egy másik település másik iskolájában is előad. Néha összevontan több évfolyamnak, nehogy a szülő reklamálni tudjon, hogy nincs az iskolában fizika, kémia vagy biológia óra.
Szegény igazgató azzal főz, amije van. Pontosabban: ha nincs ki oktassa a fizikát meg a kémiát, noha azok törvényein alapszik az egész világ, akkor kreatív kénytelen lenni! Az előad szó nem véletlen, mondja az egyik utazó oktató, arra nincs idő, hogy megértessük, szemléltessük az anyagot. A legtöbb iskolában kényszerűségből a kémia, majd a fizika előadóterem sima osztályteremmé szelídült, mert kellett a hely.
Az interneten például zseniális fizikai kísérleteket nézhetünk a gyerekekkel, de azt azért ne feledjük, ha maguk gyújtják meg az égőt, ha maguk teszik a kezüket a kísérleti eszközökre, egy másik világba lépnek. Maguk vonják le a következtetést, ami nemcsak a következő témazáróig marad meg a fejükben. Fölkelti a kíváncsiságot a világ megismerésére. A képernyő tanulmányozása pedig legfeljebb szemléltet, nem késztet cselekvésre – állítja a harminchét éve gyakorló pedagógus, aki a gyerekekkel szemben elkövetett bűnnek tartja, ami ma az oktatásban történik. Tapasztalatait nincs kinek átadja, évek óta nem jelentkezett iskolájukba fizika vagy kémia szakos ifjú kolléga. Úgy véli, az átlagosnál négy százalékkal, az extra magasabb fizetésemelés ellenére sem tolonganak majd.
És teljesen igaza van: idén történt először, hogy a klasszikus fizika-kémia szakpárra egyetlen diák sem adta be egyetemi felvételi jelentkezési lapját. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy első helyen nem jelölte meg senki, a többiről csak a lezajlott érettségi és felvételi után lehet tudni.
Más szakkal párosítva fizika szakos tanárnak összesen 28, kémia szakosnak 22 érettségiző készül. A természettudományos tantárgyakból tehetséges diákok inkább valamilyen más, például műszaki, egészségügyi, esetleg tudományos pályára mennek ahelyett, hogy tanárok lennének. Az első helyen műszaki, mérnöki területre 12 045 jelentkező közül gépészmérnöknek például 2656-an, villamosmérnöknek pedig 1645-an készülnek, míg vegyészmérnökire 418-an adták le a jelentkezésüket, valamilyen orvos- és egészségtudományi területre pedig 8015-en.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor