Nem szokványos módon, Tolnai Ottó Nem könnyű című, hosszú, a befogadót próbára tevő költeményével indította el Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatóhelyettese a Györgydeák/Magánmitológia című album bemutatóját. Nem véletlenül.
Tolnai ugyan Jász Attila költőnek ajánlotta a Jelenkorban 2010-ben megjelent versét, de a végére odaírta: Györgydeák György (1958–2008).
Györgydeák munkái a mindennapjainkban is jelen voltak. Erre mutatott bizonyítékokat: a Cigányfúró és a Civil a pályán című egykori havilapokat, illetve a Művészetek Háza korábbi logóját az intézmény igazgatója, Kilián László.
Az album összeállítása sem lehetett könnyű az abban résztvevők számára.
– Öt éve, 2016-ban kezdődött kutatómunkával – mondta Tóth Eszter művészettörténész, aki Bátai Sándor grafikussal összefogva nyolc hónap alatt felkutatta Györgydeák György összes, Magyarországon fellelhető alkotását. A külföldön lévőkről a tulajdonosok küldtek fotót.
Tóth Eszter ezután rögzítette és digitalizálta a mintegy 2200 grafikát, festményt, bübüt, síkplasztikát, objektet, táblaképet. Ebből a hatalmas anyagból válogattak később az albumba, így az nem a teljes életművet, hanem annak keresztmetszetét tartalmazza. A kétnyelvű kötet az életmű valamennyi periódusát bemutatja.
A művészettörténész nem ismerte személyesen Györgydeák Györgyöt, ezért számára lelki mélyre szállás volt a betekintés a művész világába.
– Az élet és az élettér nagyon közel áll egymáshoz Györgydeák esetében – közölte.
– Szerintem nagyon szép könyv született, én szeretem – mondta Ujj Ágnes, Györgydeák György özvegye.
Bátai Sándor arról mesélt, hogy munka közben olyan érzésük volt Tóth Eszterrel, mintha a művész figyelte volna a beszélgetéseiket.
– 1974–1975 körül ismertem meg Györgydeákot, és a barátságuk még ma is tart – jegyezte meg. – Györgydeák művészetét a környezetével való önazonosság jellemzi. Ő nagyon őszintén élte a mindennapjait, és ez is tükröződik a művészetében.
Ladányi István író elmondta: nagyon örül az albumnak, mint ahogy a 2018-as kiállításnak is örült. Szerinte Tóth Eszter megfogta Györgydeák művészetének személyes dimenzióját.
– Nagy a kortársak felelőssége egy ilyen korán lezárult életművel kapcsolatban – jelentette ki. – Az életművek könnyen elsüllyednek. Ha nincs ez az átadási folyamat, ami itt megtörtént, akkor pár évtized alatt erodálódik az életmű. Kell a könyv, kellenek a kiállítások!
A Magánmitológia három év alatt készült el, ám a Covid miatt csak most tarthatták meg a bemutatóját. Álljon itt azoknak a névsora, akik ebben a nem könnyű munkában részt vettek: Tóth Eszter (szöveg, szerkesztés), Hegyeshalmi László (a kötet gondozója), Ladányi István, Dohnál Szonja (szöveggondozás, korrektúra), Mendly András (fordítás), Knyihár Bence (grafikai terv), Navratil Ferenc, Györgydeák Máté (fotók).
Részlet a könyvből:
Györgydeák születésétől kezdve Balatonkenesén élt, egyéniségével, műveivel a veszprémi kulturális és művészeti élethez tartozott. Soha nem szakadt ki abból a környezetből, amelyből származott. Művészete saját közegének lenyomata, mely a balatoni tájból, a vízpartiságból merítkezik, nem ábrázoló, hanem szintetizáló módon, a bleső törvényszerűségeket, a mindennapok mögött megbúvó létet keresve. Munkáit szemlélve feltűnik előttünk kissé ironikus, a világot szüntelenül analizáló látásmódja. A művészetében megjelenő játékosság nem alkalmi, nem öncélú, amely banálissá tenné a gondolatot, hanem jelentésadás, mely magában foglalja a reflektív alapréteget, erős érzelmi-szellemi, nosztalgikus kötődést az emlékekhez, a (személyes) múlthoz.
A kötet megvásárolható a Művészetek Háza Veszprém kiállítóhelyén, a Dubniczay-palotában.
Mi korábban itt és itt írtunk Györgydeák Györgyről.
Fotók: a szerző
