– Hetek óta azt latolgatja a világ, mikor támadják meg az oroszok Ukrajnát, karácsonykor, újévkor vagy a kínai téli olimpia idején? Mindeközben senki se figyel oda, mit is mondott Putyin – morfondírozik a Vreme ellenzéki belgrádi hetilap jegyzetírója.
Már viccek is születnek a Moszkva–Kijev–Washington között kialakult konfúzus helyzetről: „Megérkezik egy orosz a nyugat-európai határra, mutatja az útlevelét, a Covid-igazolványát. A határőr gyanakvón méregeti, óvatosan, némi félelemmel a hangjában olvassa az adatait: – Szergej Szergejevics? – Yes. – Occupation? – No, just tourist.”
A vicc egyik verziója szerint Szergej tankkal érkezik a határra – fűzi hozzá a Vreme.
Politikai hírmagyarázók, szakértők, újságírók, influenszerek ki se látszanak a térképekből, amelyeken magyarázzák, hol sorakoztak fel az oroszok, több mint 120 ezer katonával, hol vannak a NATO-rakétabázisok, azoknak mekkora a hatósugaruk, mi történik Európával esetleges fegyveres konfliktus kirobbanásakor.
Amerika és Németország figyelmeztette Putyint, nagyon meg fogja bánni, ha megtámadja Ukrajnát. Ugyanakkor Moszkva durván rájátszik arra a helyzetre, hogy Németország rá van szorulva az orosz gázra és fogytán a tartalékai.
S hogy mit mondott az orosz elnök, amiről mintha mindenki elfeledkezett volna? Még tavaly novemberben a moszkvai diplomáciai tárca kibővített kollégiumának ülésén elmondott beszédében Vlagyimir Putyin kifejtette, Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra, de figyelmeztette a Nyugatot, a NATO ne lépje át az orosz érdekek vörös vonalát, mert erre Moszkva a feszültség fenntartásával felel. Nehezményezte, hogy az orosz államhatártól húsz kilométerre nyugati hadászati bombázók repkednek. Oroszország elsősorban Ukrajna NATO-tagságát akarja megakadályozni és azt követeli, hogy a katonai szövetség vonuljon vissza az 1997-es állásokra. (Ez a magyar csatlakozás előtti időpont. A szerk.)
A hivatalos kormányálláspontot tükröző belgrádi napilap, a Politika cikkírója teljes egészében felsorakozott az oroszok mögé, Amerikát vádolja azzal, hogy felelőtlenül veszélyezteti Európa biztonságát, a NATO örve alatt teletömik fegyverrel, köztük nukleárissal az öreg kontinenst. – Ki lesz a felelős az áldozatokért, amennyiben kitör a háború? – kérdezi. – Bezzeg Amerika soha nem a saját területein, mindig másutt háborúzik – jegyzi meg.
A horvát lapok elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy Horvátország nem fog katonákat küldeni Ukrajnába. Szívesen idéznénk a magyar hivatalos álláspontot is, de a hazai közszolgálati médiában igazán nem téma az ukrajnai feszült helyzet. Holott, ha másért nem, a kárpátaljai magyarokért legalább szót emelhetne Magyarország, még akkor is, ha a lehetséges közvetlen konfliktus helyszíne távol esik a magyarok lakta területektől.
Figyelmeztető jel, hogy az orosz, amerikai, brit nagykövetségek hazahívták Ukrajnából az alkalmazottaikat. Ugyanakkor továbbra is küldik a fegyvereket Ukrajnába. A Pentagon készenlétbe helyezett 8500 amerikai katonát, hogy szükség esetén gyorsan áthelyezzék őket Kelet-Európába. Erre mondta az egyik szakértő, törődnének inkább a légvédelmi pincék állapotával Európában. Ezek az óvóhelyek az 1950-es években épültek, amikor még tisztában volt vele a nép, milyen veszélyeket rejthet egy rakétatámadás, vagy – ne adj’ isten! – egy atomháború.
Fotó: bbc
