Jogában áll-e az államnak haderőfejlesztésre költeni eurómilliárdokat az oktatás és az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra fejlesztése helyett? Egyáltalán tudjuk-e pontosan mire megy a pénz, vagy hadititok? Ezek a kérdések legfeljebb az állampolgárt kínozzák, az országok vezetőit nem igazán. Vadul fegyverkeznek most is a koronavírus-járvány idején. Csaknem 2000 milliárd dollárt költöttek erre a célra tavaly a világon. A hidegháborús ’80-as évek óta a legtöbbet.
Az Amerikai Egyesült Államok és Kína vezet, ami a katonai kiadásokat illeti, az említett 2000 milliárd dollár 39 százaléka Amerikára esik. Ugyanakkor Kínában is csaknem 100 százalékkal növelték a katonai kiadásokat az elmúlt évtizedben, amit a kínai hadsereg modernizálásával magyaráznak.
Magyar fegyvervásárlás
Magyarországon is a hadsereg korszerűsítése a hivatalos magyarázata annak, hogy 2021-ben is vadul fegyverkeznek, hatalmas katonai beszerzésekkel. Mintegy 700 milliárd forintot fektet az ország egy gyalogsági harcjárműgyárba, fél milliárdot Leopard harckocsikba, ennek több mint felét AMRAAM rakétákba, 100 milliárd forintot Airbus H145M helikopterekbe, továbbá szállítórepülőkbe meg a kiskunfélegyházi kézifegyvergyárba stb. Szakértők szerint a hadibeszerzési döntéseken keresztül Orbán kétségkívül külpolitikai pozícióit is kívánja erősíteni, de ettől függetlenül is szükséges volt lépni ezen a téren a NATO-kötelezettségeink miatt is. „Szovjet típusú technológiát használni a NATO-n belül szentségtörésnek számít” – fogalmazott a szakértő. Snassz T–72-es tankokkal „kigurulni a garázsból”, már ha egyáltalán képesek még rá, vagyis ezeket előbb-utóbb ki kellene vonni a forgalomból.
Korszakváltás a vezérkarban
Ami még érdekessé teszi ezt a feltűnően nagy fejlesztést, hogy mindeközben a teljes vezérkart „lefejezték”, éppen most. Menesztették Korom Ferenc főparancsnokot, távozik posztjáról a helyettese, Böröndi Gábor altábornagy, valamint a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke, Mihócza Zoltán altábornagy is. „Három ennyire fontos katonai vezető egyidejű eltávolítása egy kormányváltás esetén még védhető-magyarázható is lenne, ám ciklus közepén obsitot adni nekik inkább arra utal, hogy nem a személyekkel szemben lehet kifogása valakinek” – írja a hvg június 3-i száma. A cikkíró szerint az ugrásszerű modernizálásban kell keresni a problémát. Gyakorlatilag az összes fegyvernemben megújulás zajlik, miközben krónikus, többezres létszámhiánnyal küzd a magyar hadsereg.
A szomszédban is fontosabb hadászat az egészségügynél
Nem lehet nem észrevenni, hogy Magyarország mellett Szerbia és Horvátország is valósággal önti a pénzt a haderőfejlesztésbe. Ezzel összefüggésben Szerbiában is azt kérdezi az ellenzék, miért költ nyolcszor többet az ország a katonaságra, mint az egészségügyre. Ez a járvány miatt pláne abnormális. A költségvetés átcsoportosításával Szerbiában idén több, mint 40 százalékkal növelték a honvédelmi szektor beruházásait, ami így most 88 milliárd dinárra rúg. Miközben az orvosok, ápolók fizetése úgymond továbbra is „szociális kategória”.
Horvátország 12 Rafale szuperszónikus vadászbombázó repülőgépet vásárol 999 millió euróért a béke, biztonság érdekében – jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök. Ezekre a francia csodagépmadarakra cserélik le a régi MIG-eket, amelyek szavatossága 2024-ben lejár. A térség legfejlettebb, legütőképesebb légiflottája lesz a horvát, hangsúlyozta Plenković. Hozzáfűzte, ha ilyen vadászbombázói lettek volna Horvátországnak 1991-ben, akkor nem szenvedett volna az ország olyan óriási károkat, mint ezek nélkül. A Jugoszlávia szétesésével járó háborúban 37,1 milliárd dollár a becsült kár, ami Horvátország gazdaságát legalább 15 évvel visszavetette. Feltűnő, hogy vadul fegyverkeznek a nagyvilágban, régiónkban, itthon. A békeszerető emberek ettől egyáltalán nincsenek elragadtatva. Kinek tetszik, hogy egyre több költségvetési pénz áramlik a honvédelemhez? Legfeljebb a katonaságnak.
Leopard harckocsik. Fotó: Honvédelem