Miért fogadják el a szegények azokat a szabályokat, amelyek megnyomorítják az életüket? – kérdezi Yuval Noah Harari sztártörténész Miért nem igazságos a világ? című legújabb könyvében. Válasza meglepő: a történetek miatt. A történetmesélés a legnagyobb hatalom az emberiség kezében – állítja.

Yuval Noah Harari történész, filozófus, a Sapiens című bestseller szerzője új könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint választ adni arra a nehéz kérdésre, hogy miért igazságtalan a világ. Ráadásul általános iskolás gyerekeknek, kiskamaszoknak magyarázza el a témát oldott nyelven, sok képes illusztrációval A világ urai sorozat második kötetében. Magyar nyelven Torma Péter fordításában jelent meg a könyv a Central Kiadó Csoport gondozásában.

A búzatermesztéssel kezdődött

Miért képzelik egyesek, hogy jobbak mint mások, mitől van az, hogy egyesek mértéktelenül gazdagodnak, mások viszont nincstelenek maradnak? A válaszért egészen a mezőgazdasági forradalomig megy vissza a történelemben a szerző, ami valamikor tízezer évvel ezelőtt kezdődött. Elképzelése szerint a világ igazságtalan berendezése a gyűjtögető életmódról a gazdálkodásra való áttérésből fakad, vagyis abból, ahogyan a földműves társadalmak elkezdték uralni, azaz egymás között felosztani a bolygót. Leírja a búzatermesztés hasznát, de ártalmait is, köztük a háborúkat a területekért, és a rabszolgaság meg az adók bevezetését. Tehát a gazdálkodás, a „szerzés” elterjedése kétségkívül hozzájárult az emberek közötti egyenlőtlenség és a társadalmi igazságtalanságok kialakulásához. Ugyanakkor a számolás és az írás elterjedéséhez, megteremtéséhez is, hiszen össze kellett számolni az adót és nyilvántartani, ki fizette be és ki nem.

A hatalom titka

A szerző a kamaszok nyelvén részletezi, sok embernek kellett sok szabályt betartania ahhoz, hogy az ókori Egyiptom, majd pedig a későbbi birodalmak létrejöhessenek. Ami nem volt könnyű, mert sok igazságtalan volt közülük. A szabályok egyeseket gazdaggá tettek, másokat szegénnyé. De mi veszi rá az embereket, hogy higgyenek a szabályokban? A válasz: a történetek. Az emberiség egyik legnagyobb találmánya a történetmesélés, amivel meghódította a világot – magyarázza.

Az emberek szinte kezdettől fogva, már jóval az ókori Egyiptom létrejötte előtt is hittek a történetekben. Ma talán úgy mondanánk, hogy a legendákban és a mitológiában. Vagy inkább a dumában és a kommunikációban? Szóval abban, ami értelmet ad mindennek, ami megmagyarázza akár a felfoghatatlant is.

Élj nyitott szemmel!

„A történet az emberiség legnagyobb találmánya. A történeteknek köszönhetően lettünk a világ urai. (…) De a történetek a legádázabb ellenségeink is lehetnek. Ha elfelejtjük, hogy mi alkottuk őket, a rabjaikká válhatunk.” A mai országok is történetek – állítja szerzőnk. Amikor emberek milliói rossz történetekben kezdenek el hinni, akkor rémálommá válik a világ. Sok háborút vívtak már a történetek miatt. Ez az emberiség egyik legnagyobb problémája. Ha vakon elhiszünk mindent, rettenetes dolgokat követhetünk el.

Szóval, jól fontoljuk meg miben hiszünk és miben nem. Ami nem egyszerű, persze. Harari kritikai gondolkodásra, sokoldalú tájékozódásra tanítja fiatal olvasóit és ebből eredően optimista. Meggyőződése szerint, „ha egy rossz történeten változtatni kell, azt valószínűleg a gyerekek fogják megtenni.”

A sors fintora, hogy a könyv magyar kiadását a sorozat első kötetével együtt lefóliázva árusítják, a magyarázat szerint azért, „mert néhány oldalon homoszexualitással kapcsolatos történelmi tényeket is érint”. Ehhez azt hiszem nincs is mit hozzáfűzni. Így teljes a történet.

Vezető kép: Yuval Noah Harari ezúttal a fiataloknak magyarázza a történelmet. Kritikai gondolkodásra buzdít. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu