Ljuba Jakimcsuk karcsú kötete, a Donbaszi sárgabarackok pimasz, játékos és bátor szembenézés az addig ismert világ összeomlásával.
Meddőhányók, tárnák, gyárkémények. És BTR harckocsik. Ljuba Jakimcsuk szemével a Donbasz keserédes, tágassággal teli modern mese. A helyszín, ahol az ukrán avantgárd elejtett fonalát újra fel lehet venni – és immár egy évtizede elvesztett, megszállt otthon. A Donbaszi sárgabarackok pimasz, játékos és bátor szembenézés az addig ismert világ összeomlásával, egy költő számvetése azzal, hogy eszköze, lételeme, a nyelv kifordul magából, széthullik, elnyűvi a valóság. Ahelyett, hogy újra egésszé erőltetné, Jakimcsuk a dadogásokból, nyelvbotlásokból, szójátékokból gyúr új nyelvet, és ezen az új hangon követi, naplózza végig az évet, amikor minden megváltozott. Kevés ilyen erős és eltéveszthetetlen hangot találni a kortárs európai költészetben.
Ljuba Jakimcsuk (1985) ukrán költő, újságíró, forgatókönyvíró. A donbaszi Pervomajszkban született, bányászcsaládban. Luhanszkban és Kijivben tanult, Kijivben él. Verseit tucatnyi nyelvre lefordították. Hazájában többek között a Bohdan-Ihor Antonics-díjat és a Szmoloszkip-díjat nyerte el, az USA-ban a Kovalev Foundation nemzetközi költészeti díját. 2022-ben a Grammy-gálán szavalt John Legend műsorában. A Szó háza: befejezetlen regény (2021) című játékfilm dramaturgja, számos zenei és színházi projekt alkotója.
A Donbaszi sárgabarackok a Prae Kiadó gondozásában, Vonnák Diána fordításában jelent meg, és erre a linkre kattintva megrendelhető.
A szerző portréját Alina Ruda készítette
hogyan öltem
(Ivan Velikovszkijnak)
most minden családi kapcsolatom telefonos
és minden családi kapcsolatom kihallgatják
tudni akarják, kit szeretek jobban, anyát-e vagy apát
tudni akarják, mitől beteg a mamám, aki a kagylóba kiált: jaj, jaj
kíváncsiak arra is, mit gondol a húgom a barátjáról
aki korábban az én barátom volt
most minden telefonos kapcsolatom vérrokonság
a vérem mindenből kihallható
tudniuk kell, hány százalék benne az ukrán,
a lengyel, az orosz és hogy van-e benne cigány
és tudniuk kell, hogy kinek adtam belőle
hogy a hemoglobinszintem zuhant-e le vagy a tető
és hogy lehet-e sejtfalból határfalat húzni
köztem és anyám közt sírhalmok százai
és nem tudom, hogyan ugorjam át őket
köztem és apám közt száz lövedék repül
és nem tudom madárnak látni őket
köztem és a húgom közt fém pinceajtó
középen ásónyéllel kitámasztva
köztem és a mamám közt imából paraván
vékony selyemfal, nem ereszt át semmit, de semmit
annyira egyszerű telefonon tartani a kapcsolatot a családdal
annyira könnyű a számlát inszomniával és nyugtatókkal kiegyenlíteni
és mint a részegség, olyan hallgatni ahogy a másik vére a fejhallgatón dobol
főleg, hogy közben az enyém sörétté csomósodik és kilő
puff!
!
