Idén egy nappal hamarabb értük el a globális túlfogyasztás napját mint 2021-ben. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek.
Bár a pandémia alatt, 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, az azóta eltelt időszakban ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytattunk.
Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók. A teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak. Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek. A hűtés és a fűtés együttesen az unió energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki.
Túl nagy lábon élünk
Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek. 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.
Elavult családi házakban lakunk
Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 70 százaléka, azaz csaknem hétmillió ember él családi házakban Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását. Az építőipar kapacitás- és alapanyaghiánya ugyan nem könnyíti meg a háztulajdonosok dolgát, ám az egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, korszerű, fújható üveggyapot szigetelés kiváló alternatíva lehet. Akár egy nap alatt, bontási és javítási munkák nélkül elvégezhető. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.
Szigeteléssel egy zöldebb jövőért
Épületeink energiahatékonyságát utólagos energetikai korszerűsítéssel lehet növelni. A családi házak energiafelhasználásának csökkentése például jelentős megtakarítást eredményezhet utólagos hőszigeteléssel. Ugyan ez egyszeri nagyobb kiadás, azonban ezzel a beruházással csökken az energiafelhasználás, nő az épületek értéke, és csökken a fűtésre használt földgáz mennyisége is.
– Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és a hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel egymillió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente. Családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal mérsékelhetnénk.
Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas
Az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban azonban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas. Ha az egész világ úgy élne, mint hazánk, a Föld éves tartalékai már május 30-án elfogynának. A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát. A fogyasztás mértéke országonként más és más. A lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A felsorolás másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagaszkár.
Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott. A szén-dioxid-kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb összetevője. Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO2-kibocsátását, a globális túlfogyasztás napja akár egy-másfél hónappal is eltolódhatna, 2030-ban már szeptember 16-áig is.
Vezető képünkön: Hőkamerával pontosan kimutatható, hol szökik a meleg az épületből