És akkor Csabai Béla, a Bramac cég ügyvezető igazgatója, a férfi-kézilabdacsapat elnökségi tagja – konzultálva a többiekkel – végül úgy döntött, hogy márpedig a veszprémiek nem vesznek részt a mérkőzés utáni banketten. Mindenkit felparancsolt a buszra. A találkozó utáni éjszaka hazafelé egy németországi benzinkúton vacsorázott az együttes. A gátlástalanul elcsalt augsburgi csata után történt mindez. Ahol az öltözőben egy szódásüveg is kézbe került, de szerencsére nem repült el…
Csak később derült ki, hogy Valerij Melnyik megegyezett a német klub mindenható vezetőjével, Bakeshoffal, hogy ő lesz az új edzőjük. Ezért aztán minden úgy alakult, hogy a Bramac Veszprémnek esélye sem volt nyerni az elődöntő visszavágóján. Egy évvel később viszont a fináléban Éles Józsefék oda-vissza agyonverték a Milbertshofent. Melnyiket a brutális, tízgólos veszprémi kudarc után leváltották, Münchenben már nem ő ült a kispadon. Ám a volt veszprémi kézilabdázók közül a beállós Szavkó és az átlövő Szazankov igyekezett megakadályozni a Veszprém első, nagy nemzetközi sikerét, Joósz Attila edző serege azonban nemes bosszút állt a németeken, és hazahozta a KEK-serleget. Ennek a csapatnak volt a briliáns irányító-átlövője Gulyás István, aki – most már edzőként – élete egyik legnehezebb összecsapására készül: szombaton a fehérorosz Meshkov Breszt otthonában kellene nyernie egy olyan csapattal, amely rettenetes nehéz, gyötrelmes heteken van túl.
Talán a majd harmincéves ismeretség okán exkluzivitást engedélyezett a szakvezető, hiszen beengedte a Veszprém Televízió stábját az elutazás előtti csapatvideózásra. Diplomatikusan úgy fogalmazott az interjúban, ő nem tudja, hogy milyen hangulat volt az öltözőben – dehogynem tudta –, de a játékosok metakommunikációján látszott, hogy nincs minden rendben.
Visszatérve az ellenfél elemzéséhez. Egészen lenyűgözött, amit láthattam. A pályán tőle megszokott lendülettel, dinamikával, nagy meggyőződéssel, angolul mondta elvárásait a csapatnak a követendő taktikáról. Mondandóját a játékrendszerek rajzaival is alátámasztotta, úgy is megerősítve: mit kér és vár a játékosoktól, név szerint megemlítve, leosztva a feladatokat, jelezve az ellenfél erősségeit, és a sebezhetőségére is felhívva a figyelmet!
Figyeltem az arcokat, a reakciókat. Vajon tud-e a nagy kihívás meccsére készülő, egyelőre egy találkozóra megbízott Gulyás Istvánnal együtt érezni, gondolkodni a legalább két generációt magába foglaló és soknemzetiségű kollektíva, amelynek öt nap közös munka után kellene egységet, csapatot alkotnia, és úgy játszania, hogy a fiúk legalább egy góllal nyerve visszaszerezzék a hitüket, majd egy hét múlva a BL-győztes, most még nyeretlen Montpellier otthonában, aztán az arénában a nagyon összerakott, bajnoki címvédő MOL–Pick Szegedet is legyűrjék.
Talán Gulyás István lendülete, hevülete, hite kirántja a kátyúba ragadt veszprémi szekeret. Bitang nehéz feladat, nagy lelki teherrel, hihetetlen nyomás alatt. Tényleg csak összekapaszkodva elérhető a breszti győzelem.
Donát Tamás
