A sok eső miatt talán észre se vettük, de a mérések szerint az idei nyár volt a legmelegebb a Földön, megdöntött minden eddigi melegrekordot. Ugyanakkor, tudósok állítják, az idei biztosan nem volt olyan forró, mint az elkövetkezők lesznek. A klímaváltozás megállíthatatlan.
Egyfolytában drámai jóslatokról, vérfagyasztó időjárási jövendölésekről olvashatunk, katasztrófák képeit látjuk a nagyvilágból: árvizek, villámáradatok, tüzek, tornádók, hurrikánok. Ehhez képest nálunk, itt a Bakony lábánál nyugi van. Legfeljebb azon bosszankodunk, hogy már megint borul, amikor éppen strandra készülünk. Illetve azt azért érezzük, ha hétágra süt a nap, hogy szinte fáj a bőrünknek. Szinte vágja, szúrja a bőrünket a déli napsütés, ami azért korábban nem volt jellemző.
Ötven évvel ezelőtt még naphosszat strandoltunk, a homokban, kavicsokon, sziklákon elnyúlva, mint a gyíkok, legtöbbször napolaj, naptej nélkül. Legfeljebb leégtünk, levedlettünk, aztán hajrá! Persze évtizedek múltán vannak már ennek is következményei elváltozások formájában a bőrünkön. De akkor még senki nem mondta, hogy veszélyes lehet a napsütés és bennünket is utolér a klímaváltozás.
Pedig bolygónk átlaghőmérsékletét 1979-től fogva folyamatosan figyeli az USA Nemzeti Környezeti Előrejelző Központja (National Centers for Environmental Prediction), amely a legmelegebb nyár új rekordját is jegyzi – számolt be a National Geographic. Bár hazánkban egyelőre az idei nyár nem hozott hosszan tartó hőhullámot, a világ számtalan más helyszíne hetek óta perzselődik a hőségtől. Például 2023. július 3-án 17,01 Celsius-fok, majd másnap már 17,18 Celsius-fok volt a bolygó átlaghőmérséklete.
A Climate Central kutatócsoport szerint június és augusztus között a világ népességének 98 százaléka – 7,95 milliárd ember – tapasztalta ezt a rekordmagas hőmérsékletet, amelyet valószínűleg az éghajlatváltozás okozott. A jelentés szerint az emberiség csaknem fele, mintegy 3,9 milliárd ember 30 napon át volt kénytelen ezzel a kibírhatatlan hőséggel megbirkózni. Köztük az Egyesült Államok Hawaii, Arizona, Új-Mexikó, Texas, Louisiana és Florida állama.
Molnár László meteorológus szerint higgyünk a kutatóknak, nincs mese, felpörög a klímaváltozás, amiből nem maradunk ki mi sem. „Akár már harminc év múlva eljöhet az az idő, amikor olyan kemény teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni” – mondta a 24hu-nak adott interjújában.
Valameddig geomérnöki megoldásokkal el lehet odázni a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk: az életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben – figyelmeztet. Mindez a klímaváltozás következménye, beleértve a Golf-áramlat és az Észak-atlanti bukóáramlás lelassulását is. A meteorológus kifejti, ezek az események zajlanak már most is, ezért következett be például az idei durva hőhullám Floridában. „Szinte felforrt a víz Floridánál, mert torlódik a Golf-áramlat meleg vize, nem továbbítódik a sarkkör irányába.” Grönland rohamosan olvad, és ez az egész rendszer működését megzavarja.
Na és miért olvad a jég Grönlandon, mitől mérnek újra és újra legmelegebb nyarat? Egyszerű a válasz: az emberiségnek az ipari forradalom óta egyre inkább öngyilkosnak bizonyuló életmódja miatt. „Amit a Földdel tettünk, arra korábban évmilliárdokig nem volt példa” – állítja Pálfy József geológus.
Magyarországnak, azaz nekünk magunknak is ideje lenni felkészülni a klímakatasztrófára. Tudósok szerint, mivel az éghajlati rendszerekben zajló folyamatok nem lineárisak, biztosan nincs hátra újabb 70 évünk a cselekvésre, amely az először megfigyelt változások óta eltelt. Állítják, akár néhány év leforgása alatt felborulhat a négy évszakról jelenleg alkotott képünk.
„Azáltal, hogy egyre korábbra datálódnak a drasztikus, a társadalmunk teljes működését átíró változások, egyre sürgetőbb, hogy csökkentsük a kibocsátásokat és a jelenben tegyünk meg mindent, amit tudunk.” Molnár László is erre hívja fel a figyelmet a cikkben: „Magyarországon például a lehető leggyorsabban le kell szigetelni minden épületet, de vastagon. A másik sürgető kérdés a víztározás. Állandó és hatalmas víztározókat kell építenünk, amikből öntözni lehet könnyen, nem száz kilométerekre elszállítva a vizet. A téli olvadékvizet megtartani, az ország keleti felén főleg, mert nyáron a Tisza szinte biztosan kiszárad majd.”
Egyértelmű beszéd. Az ember igyekszik is kisebbre venni a saját fogyasztását, és ha csak lehet, nem szennyezni a környezetét, szelektíven gyűjteni, csak a legszükségesebbeket megvenni, kevesebbet autózni, a repülésről nem is beszélve. De vajon ez mire elegendő?
