Az Európai Tanács december 12-i és 13-i ülésének programjában ismét szerepel a 2050-es klímasemlegesség. Már csak három tagállam – köztük Magyarország – áll az ambiciózus cél útjában.
2050-re az emberiség üvegházhatású gáz kibocsátását nullára kell csökkenteni, hogy még elfogadható mértékben tudjuk tartani a globális felmelegedést. Ez a fő üzenete az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2018. októberi jelentésének, amely a 1,5 Celsius-fokos növekedés várható következményeiről szól. Az Európai Unió – amely a karbonsemlegesség zászlóshajója kíván lenni – már 2018 novemberére elkészítette a Tiszta bolygót mindenkinek stratégiát, amely több forgatókönyvet is felállított a 2050-es klímasemlegesség elérésére. A cél hivatalos elfogadása azóta az Európai Tanács legfontosabb vitatémáinak egyike. Ennek egyik mérföldköve volt a júniusi ülés, amikor is négy tagállam – Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország – megvétózta annak elfogadását.
A következő, december 12-i és 13-i ülés programjában ismét szerepel a 2050-es klímasemlegesség. Azóta az észt miniszterelnök már jelezte, hogy országa is csatlakozik a 23 támogató tagországhoz, így már csak három tagállam – köztük Magyarország – áll az ambiciózus cél útjában.
A kormány hivatalosan azzal indokolta a vétót, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél hatalmas terheket róna a magyar iparra, és a magyar családok áramszámlája 30–40 százalékkal emelkedne. Az ezzel kapcsolatos modellszámításokat minden tagállamnak év végéig kell benyújtania a hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégia részeként. Ennek pontos tartalma azonban nem ismert, a hazai Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kapcsán eddig ugyanis csupán egy alig hirdetett lakossági kérdőív jelent meg, amelyet az egyhetes határidő ellenére 200 ezren töltöttek ki.
A teljes cikk a WWF híroldalán olvasható.