A parlament megszavazta a 2022-es költségvetést, amelyről a benyújtása idején vita bontakozott ki. A jegybank és a Költségvetési Tanács is kritikával illette arra utalva, hogy a kormány indokolatlanul szórja a pénzt.
Ettől függetlenül a költségvetési törvényt a fő számaiban módosítás nélkül nyújtották be. Miután Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a pulpitusról elmondta a Tanács hozzájáruló álláspontját – (132 igen és 26 nem szavazattal) megszavazták a parlamentben. A telex.hu-n átfogó elemzést olvashatunk a 2022-es költségvetésről.
A végeredmény egy meglehetősen bőkezű, az egyensúly helyreállítását egyelőre hátrasoroló büdzsé lett (ezzel egyes vélemények szerint már a 2022-es választásokra készül a kormány). Ebben néhány, mostanáig elhanyagolt területre jelentősen megemelt forrás jut, és jókora szeletet tesz ki a „gazdaság-újraindítás”, bár szokás szerint egészen furcsa tételeket is ide soroltak.
A Pénzügyminisztérium arra számít, mérhetően több adóból fog tudni gazdálkodni a kormány. A kisadózóktól beszedett összegen kívül a fontosabb adónemek mindegyikéből több bevételt várnak. A várt 6 százalékos háztartási fogyasztásbővülés mellett az áfafizetés különösen megugrik, ha hihetünk az előrejelzésnek.
Majdnem mindenre több jut, mint idén, kivétel ez alól az oktatás. Leginkább a felsőoktatástól vonnak el keretet (598 milliárd forint helyett 453 milliárd jut rá). Ez az idei alapítványi kiszervezés miatt valószínűleg nem valódi forráscsökkenés, hiszen az új egyetemi alapítványok kaptak vagyont az államtól.
Komoly tétellel növekszik az egészségügyre jutó keret: 2883 milliárd forintot szánnak rá a korábbi 2115 milliárddal szemben, ami GDP-arányosan már eléri az 5 százalékot, ezzel kezdünk zárkózni az EU-n belül, de még mindig az alsó harmadban vagyunk.
2022-re 340 milliárd forintot irányoztak elő sportra.
A gazdaság újraindítására összesen 7300 milliárd forintot szánnak (ennek közel a fele uniós forrás). Itt érdekes tételek vannak, mint például a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az egyházak támogatása vagy az egészségügyi béremelés. Az újraindítási alapba egyebek mellett bekerültek a Liget Projekttel kapcsolatos költségek, a nyugdíjprémium-céltartalék támogatása, az Operaház Andrássy úti épületének beruházása, Paks II. tőkeemelése, de még a Nemzeti Filmintézet támogatása is. A nyugdíjasok különösen jól járnak az alappal: a prémium és a 13. havi nyugdíjrészlet együttesen közel 230 milliárd forintot tesz ki. Megnőtt a turisztikai ágazat újraindítási alapon belüli súlya. A felhalmozási kiadásoknál található „turisztikai fejlesztési célelőirányzat” összege 40-ről 81 milliárdra változik. Igencsak jól járt a módosítókkal a közmédia is: az eredetileg 100,7 milliárdosra tervezett kerete 110,7 milliárd forintra nőhet.
