– A lehetőségeket kihasználva próbáljuk a legjobb költségvetést benyújtani – mondta Porga Gyula polgármester a mai közgyűlésen a költségvetési vita bevezetéseként.

Majd így folytatta:

– Mindig takarékos költségvetést tervezünk. A mostani is kiszámítható, stabil, kockázatmentes. A városban továbbra is garantáljuk a megszokott szintű szolgáltatásokat. Stabil az iparűzési adóból származó bevételünk, ami erős veszprémi gazdaságot jelent.

Megjegyezte: az idei, 38,4 milliárd forintos költségvetésben 80–20 százalék az arány a kiadási oldalon a működésre és a beruházásra fordítható összegek között.

Ellenzéki negatívumok

– Az a költségvetés, amiről ma döntenünk kell, a leépülés évének költségvetése – mondta hozzászólásában Hartmann Ferenc, a Híd a városért képviselőcsoport frakcióvezetője. – A város idei büdzséje a tavalyinak csak a 78 százaléka. Veszprémtől idén 3,7 milliárd forint forrást von el a kormány, azaz a költségvetés 9,6 százalékát. A kormány nem szolidáris az önkormányzatokkal, régóta sarcolja azokat. Teljes egészében elvonta a gépjárműadó-bevételeket is. Az önkormányzati állami támogatások reálértéke az elmúlt öt évben 18 százalékkal inflálódott. Így nem jut forrás szinte semmilyen fejlesztésére, bérlakásépítésre. Az ingatlanvagyon állapotának karbantartására is alig.

Somfai Attila, a Híd a városért frakció tagja kevesellte a költségvetés tervezetében a 2,9 milliárd forintnyi fejlesztési forrást. Igaz, az előző évekből 7 milliárd forint áthúzódó fejlesztési forrást is tartalmaz a tervezet.

– Az állami elvonás 3,7 milliárdja nagyon hiányzik a városnak – tette hozzá.

– The show must go on, vagyis a műsornak folytatódnia kell, tartja a közismert mondás – szólalt fel Gerstmár Ferenc (Együtt Veszprémért). – De folytatódhat-e a show Veszprémben, vagy hét szűk esztendőre rendezkedhetünk be? Úgy tűnik, az állami források elzáródnak, az Európa Kulturális Fővárosa pénzbőségének és a Modern Városok Programnak vége, jönnek „a minden forintot meg kell fogni” hétköznapok. 2022-ben azzal büszkélkedett, polgármester úr, hogy a költségvetés kétharmadát fordítjuk beruházásokra, fejlesztésekre, egyharmadát működtetésre. Ez nagyságrendileg 40, illetve 20 milliárd forintot jelentett. 2025-re nagyot fordult a világ. Ma a többség azt fogja megszavazni, hogy a büdzsé 22 százalékát költsük fejlesztésre és 78 százalékát működtetésre. Igazából nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy 2025-ben Veszprém teljes költségvetése lesz körülbelül annyi, mint amennyit 2022-ben fejlesztésekre költhettünk. És még ehhez is adóemelésre volt szükség. Iparunk ráadásul kitett a multinacionális autóipari beszállító cégeknek, ami kockázatokat rejt magában. Nem látszik a költségvetésből, hogyan indítjuk el az idősotthoni férőhelyek számának növelését, de nincs komoly intézkedés a fiatal házasok lakhatási nehézségeinek orvoslására sem. Sajnálatos, hogy az önkormányzat továbbra sem nyújt támogatást lakóépületek hőszigeteléséhez.

– Kádártán és Gyulafirátóton nem enyhülnek, hanem sokasodnak az évtizedes problémáink – mondta Katanics Sándor, a két városrész önkormányzati képviselője.

Kormánypárti pozitívumok

– Idén folytatódhat a színház, zajlik a Kiskőrösi utca, indul a Szabadság tér elmaradt felújítása, beruházás kezdődik a Művészetek Háza Veszprémben, és megkezdődik a Március 15. utcai uszoda futsalcsarnokká történő átalakítása is – sorolta a pozitívumokat Varga Tamás alpolgármester (Fidesz–KDNP).

Sótonyi Mónika alpolgármester (Fidesz–KDNP) szintén pozitívumokat vett sorra. Az idei költségvetés hitelfelvétel nélküli lesz. A kulturális szférában dolgozók 20 százalékos béremelést kapnak. Az Otthon Veszprémben pályázatra elkülönített 30 millió forintból a 18–30 év közöttiek igényelhetnek egyszeri, vissza nem térítendő, 300 ezer forint támogatást. Tavaly óta minden veszprémi újszülött után jár egy szintén egyszeri, 50 ezer forintos támogatás. A gyermekeknek, fiataloknak ösztöndíjat ad a város. Az önkormányzat hozzájárul a gyermekétkeztetéshez, az uszodajárat fenntartásához, eljuttatja az EpiPen-készítményt minden oktatási intézménybe, kifizeti az agyhártyagyulladás elleni védőoltást minden 14 év alatti fiatalnak.

– Nincs jó költségvetés, csak elfogadható – kezdte dr. Strenner Zoltán, a közjóléti bizottság elnöke (Fidesz–KDNP). – A város intézményrendszere jó állapotban van és jól működik. A szolgáltató rendszerből sok feladatot kiszervezett a város civil szervezeteknek, és ezek is nagyon jól működnek.

Csik Richárd képviselő (Fidesz–KDNP) hozzátette: Veszprém adóerő szempontjából a harmadik az országban a megyei jogú városok között.

Nézzük a dolgok jó oldalát!

A felvetett kérdésekre a polgármester válaszolt:

– Nézzük a dolgok jó oldalát! Az, hogy a város 3,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet, azt jelenti, hogy Veszprém 13 milliárd forintnyi iparűzési adóval rendelkezi. Ez az összeg 2010-ben 3 milliárd forint volt. 2020-ban például 1,5 milliárd forint szolidáris hozzájárulást fizettünk, viszont 3 milliárd forintot kaptunk az államtól a volt bútorgyár területének megvásárlására. A Modern Városok Programban 70, az EKF programban szintén több mint 70 milliárd forint jött a városba. Ingyen kaptunk az államtól jó pár ingatlant, köztük a volt gyermekkórház épületét.

Porga Gyula azt is elmondta, hogy a hamarosan megnyíló CODE évi 120 ezer látogatóval számol, és a színház-rekonstrukciót a meglévő 4 milliárd forintból folytatják. Ezek energetikai beruházások lesznek, amelyek nem érintik a színház belső terét.

A város 2025-ös költségvetéséről szóló határozatot 14 igennel, 2 nemmel és 2 tartózkodással fogadta el a képviselő-testület.

A költségvetési napirendi pontot Porga Gyula a következőképpen zárta:

– Köszönöm minden képviselőnek, hogy ez a kétórás vita példamutatóan kulturáltan, végig a város érdekei mentén zajlott le. Büszke vagyok arra, hogy ebben példát mutathatunk más városoknak.

(Nem ez a normális? – a szerk. megj.)

Fotók: a szerző