Folyamatosan beszélt, csillogott a szeme az elégedettségtől s a büszkeségtől. A húsipari cégnél, ahol a mérlegek karbantartása volt a feladata, annyit evett és olyan finomságokat, hogy ihaj! Fontos munkaköre révén még a repi készítményekből is járt neki. Extra turistaszalámi rudak tűntek el a gyomrában reggelire, kenyér nélkül. Ez volt ám a jó világ, a szép világ: a nyolcvanas évek! – sóhajtotta, aztán áttért a színházi tűzoltó korszakára. A tűzoltók családtagnak számítanak a színházban. Ott vannak minden előadáson. Ő is ott volt. A műveltséget szivacsként itta magába, szavalatokat hallgatott, monológokat, például azt, hogy…, de majd eszébe fog jutni. A színészek kikérték a véleményét. Sokat tanult a színházban, azóta értékeli a kultúrát. Tudja, hogy mennyire fontos a művészet. És milyen kár, hogy csak most hallotta, hogy az egyik osztálytársunk professzor egy híres egyetemen. Megkérhette volna, hogy segítsen a fiuk felvételijében.
Semmivel se tudtam kizökkenteni. Zsibbadt már a figyelmem, amikor kibökte a település nevét, ahol a családjával él. Felélénkültem, és kérdezgetni kezdtem. Inkább ne tettem volna! Akkor nem derül ki, hogy a Szebb Jövőért Egyesület oszlopos tagja mellett ülök a vacsoraasztalnál, aki a testi erejénél fogva meghatározó ember a falujában. Tekintélye van, félnek tőle a cigányok. Ha kell, bemegy a házukba is, kérdőre vonja a tolvajt, a csibészt. A Szebb Jövőért Egyesületnek semmi köze a Jobbikhoz, tájékoztat, egyébként önvédelmi csoporttá alakultak, de megvan a Szebb Jövőért kabátja. A régóta itt élő cigányokkal nincs baj, a betelepítettek okozzák a gondot. Ők lopnak, és bántják a nem cigány gyermekeket. Képzeljem el, hogy egy gyurmagombócot lapított szét egyikük az X. Y. fiának a fején! Egy bukott párt politikusai lázítják őket, hogy ne hagyják külön osztályba járatni a gyerekeiket, mert hátrányt jelent az asszimilációban. És most ezek a fellázított cigányok az ombudsmanhoz fordultak, mert az is van nekik, és fejenként félmilliós kártérítésre perelték a KLIK-et, de már ötvenezerrel megelégszenek. Előkerül még Soros meg a sumérok.
A feleség időnként egy-egy rövid mondattal kormányozza az urát, és igen gyakorlatiasnak bizonyul. A vacsora bőséges maradékát elcsomagoltatja, hogy meglegyen a másnapi ebéd. Telefonál a fiuknak, hogy ellátta-e az állatokat. A cigányokról nem nyilvánít véleményt. Érezhetően unja férje bőbeszédűségét, félszemmel azt nézi, én meddig bírom. Pénztáros egy multinál. Több lopást lefülelt. Egyszer sem a cigányok akartak drága parfümöt, italt, sőt, műszőrme bundát elvinni fizetés nélkül. De ezt csak akkor árulja el, amikor rákérdezek.
Domján Gábor
