Elfogadta Veszprém idei költségvetését a közgyűlés, amellyel kapcsolatban a fideszes képviselők kizárólag pozitív jelzőket használtak, és csak az ellenzékiek részéről hangzott el kritika. A csütörtöki ülésen az önkormányzati bérlakásoktól kezdve az aluljáró kiszínesítéséig számos téma szóba került, még az is, hogy mennyire ízléses és „decens” a belvárosi aluljáró.
A napirendi pontok megtárgyalása előtt több hozzászólás és kérdés hangzott el. A jobbikos Forgóné Kelemen Judit emlékeztetett: 2016 novemberében Porga Gyula polgármester azt mondta, vizsgálják az önkormányzati bérlakásállomány növelésének lehetőségeit, és biztosítják a szükséges forrásokat az idei költségvetésben. A képviselő azt tudakolta, hol tart ez a folyamat, mert a büdzsében ennek nyoma sincs. A polgármester válaszában kifejtette, a bérlakások kezelésére létrehozott gazdasági társaság, a Veszol tavaly negyvennel növelte az ingatlanok számát. Emellett pedig felmérik azokat az önkormányzati ingatlanokat, amelyek értékesítéséből újabb lakásokra tehetnének szert. Kitért arra is, hogy egy kormányrendelet értelmében hatvanszázalékos állami támogatással van lehetőség a munkásszállások bővítésére. Forgóné Kelemen Judit nem fogadta el a választ, mert szerinte a munkásszálló nem lehet a családtervezés alapja, és a meglévő bérlakások felújítására sincs forrás a költségvetésben.
Ki a szerző?
Hartmann Ferenc (MSZP) azt kérdezte a jegyzőtől, lehet-e év közben helyi adót csökkenteni? Arra utalt, hogy tavaly decemberben azért utasította el javaslatukat a polgármester, mert az adók megváltoztatására év közben nincs mód. (Részletek itt.) A kérdésre dr. Mohos Gábor írásban fog válaszolni.
Az MSZP-s képviselő másik kérdése arra irányult, miért a jegyzői iroda és a városháza munkatársai írják a fideszes városatyák napirend előtti hozzászólásait? Mint mondta, a benyújtott irományok elektronikus adataiból kiderül, hogy azokat számos esetben a jegyzői iroda, illetve a hivatal más osztályán dolgozó munkatársai készítették, sokszor az előírt beadási határidőn túl. Hangsúlyozta, nem az alkalmazottakat hibáztatja ezért. Válaszában dr. Mohos Gábor először emlékeztetett arra, hogy a hivatalnak kötelessége segíteni a képviselők munkáját, majd visszautasította a felvetéseket, mondván, az adott hozzászólásokat e-mailben küldték meg a városatyák, és ezért azokból az iroda készített word dokumentumot. Egyúttal pedig bocsánatkérésre szólította fel Hartmann Ferencet.
A szürke ötven árnyalata
Nem lesznek színesebbek a veszprémi aluljárók, mert Brányi Mária alpolgármester szerint így is tökéletesen megfelelnek az elvárásoknak, és számos elismerést is kiérdemeltek ezek a létesítmények. Gerstmár Ferenc LMP-s képviselő vetette fel, hogy a szürke betonfalak színesítésére írjanak ki pályázatot amatőr alkotók részére, és ezekről döntsön a városarculati munkacsoport. Az alpolgármester azonban ezt nem tartotta elképzelhetőnek, szerinte a szakemberek által megtervezett aluljáró „ízléses és mértéktartó”, annak „decens” kialakítása sokak ízlésével találkozik (vélhetően a történelemben most először használta valaki ezt a jelzőt egy aluljáróra). Elképzelhetetlennek nevezte, hogy ezt az egységet megbontsák, és azt is kiemelte, hogy a Művészetek Háza rendszeresen tart itt kiállításokat. A növényzetnek köszönhetően pedig a „vegetációs időszakban mozgalmas és színes”, és februárban is kifejezetten jó és szép arcát mutatja az aluljáró. Gerstmár Ferenc szerint viszont jelen állapotában nagyon egyhangú a hely, és megjegyezte: az alpolgármestertől nagyobb nyitottságot várt ebben a kérdésben. Brányi Mária ugyanakkor úgy fogalmazott, nem szerénytelenség azt állítani, hogy táj- és kertépítő mérnökként az ő szakmája közelebb áll a minőségi emberi környezet kérdéséhez, és kiemelte, a szürke is egy szín, vannak árnyalatai (állítólag éppen ötven – a szerk.), a belvárost pedig a növényzet és a lombos fák szerethetővé teszik.
Katanics Sándor azt tudakolta, a jegyző véleménye szerint be kell-e jelenteni az érintettségét annak a képviselőnek, aki előterjesztést nyújt be a közgyűlés és/vagy a szakmai bizottságok számára, és az előterjesztésben olyan cégnek, vállalkozásnak kíván engedményt javasolni, amelynek egyúttal magánszemélyként a megrendelője is. (A DK-s képviselő erre az ügyre utalt.) Dr. Mohos Gábor válaszában hangsúlyozta: az önkormányzati törvény szerint ez akkor szükséges, ha az illető részt vesz a döntéshozatalban, vagyis szavaz. Katanics Sándor viszont úgy vélte, az adott ügyben Némedi Lajos alpolgármester nem valós állításokra hivatkozva tett javaslatot, így az ügyet alaposabban ki kellene vizsgálni.
A napirend megtárgyalása előtt Brányi Máriának volt még két hozzászólása, egyikben a védett sírok felújításáról számolt be, a másikban pedig a Szent Miklós-szeg környezetének megújítására kiírt, zárt ötletpályázat eredményeiről beszélt.
„Az ország legjobb polgármesterének hála…”
A közgyűlés 13 igen, két nem (Hartmann Ferenc, Gerstmár Ferenc) és három tartózkodás (Forgóné Kelemen Judit, Csermák Zoltán, Katanics Sándor) mellett fogadta el a 2017-es költségvetést. A tizenhatmilliárdos büdzsé kapcsán csak úgy repkedtek a jelzők, sok olyan képviselőnek is hallhattuk végre a hangját, akik egyébként jellemzően csendesen elüldögélnek a közgyűléseken.
Porga Gyula szerint erős, ambiciózus, kiszámítható, sőt, még biztonságos is a költségvetés, amelynek hetven százalékát fordítják működésre, harmincat fejlesztésre, és a választókerületi igények döntő része is belekerült. A beruházások, mint például az óvodaépítések és a bölcsődei kapacitás bővítése miatt pedig ez a „családok éve” lesz.
Ovádi Péter fideszes frakcióvezető szerint Veszprém erősödik, a költségvetés párbeszéden alapul. Ezt alátámasztandó hozzátette, az összes egyéni képviselővel egyeztettek, akik amúgy mind fideszesek. Czaun János szerint örvendetes, hogy évek óta a stratégiai alapú ingatlangazdálkodás jellemzi a várost, és nem a felelőtlen gazdálkodás. Száz éve nem épült Gyulafirátóton új oktatási intézmény, a Kastélykert óvoda újjáalakításával „most történelmet írnak, hála Veszprémnek, a költségvetésnek és az ország legjobb polgármesterének”.
Strenner Zoltán az orvosi rendelők felújítására tért ki, Hegedűs Barbara azt hangsúlyozta, hogy a Dózsavárosban a lakossági igényekre válaszul történnek majd a fejlesztések, és kiemelte a Dózsa iskola sportpályájának felújítását, valamint Csererdőn a Szalonka utcai és a Jázmin utcai rekonstrukciókat.
Halmay György szerint az idei büdzsé az egészséges életkörülményeket javítja, Baumgartner Lajos pedig elmondta, új épületet kap az Egry úti óvoda is, és elkezdik felmérni a parkolási gondokat az Egyetemvárosban.
Takács László üdvözölte az Aulich és a Török Ignác utca összekötését, és szerinte mióta fideszes városvezetés van Veszprémben, azóta töretlen a fejlődés. A dicséret mellé egy kis migránsozás is belefért, mert úgy vélte, „Európa utolsó védőbástyája az iszlám térhódításával szemben a család”, erre épül a költségvetés is. Némedi Lajos alpolgármester a stabil jelen, biztató jövő kezdetű mondattal jellemezte 2017-et, a választókerületéből pedig megemlítette a Petőfi és a Festő utca felújítását.
Kritikus vélemények nem meglepő módon csak az ellenzék oldaláról fogalmazódtak meg. Gerstmár Ferenc kifogásolta, hogy nincs forrás a bérlakásállomány növelésére, hiányolta a közösségi közlekedés fejlesztését, a kis- és középvállalkozási szektort érintően a gazdaság segítését, az útfelújítások esetén pedig szerinte a rendelkezésre álló összeg a szükségesnek csak töredéke. Forgóné Kelemen Judit örömmel látta, hogy – részben a Jobbik javaslatára – 16 százalékkal nő a köztisztviselők illetményalapja, de negatívumként említette meg a városmarketingre szánt százmilliót. Katanics Sándor szerint a fideszesek hurráoptimizmusa indokolatlan, miközben hajléktalanok élnek a belvárosi romos épületekben, és a csatáriak sorsa sem rózsás. Úgy vélte, egyre többen esnek ki a szociális hálóból, és megjelent a dolgozói szegénység is.
Brányi Mária szerint nagyívű fejlődés útján van a város, ami 2006 előtt nem volt jellemző Veszprémre, és ezt alátámasztandó elmondta, 1990 és 2006 között csak egy új óvoda épült, azóta 2015-ben átadták a Ringató óvodát, most pedig még két ilyen intézmény kap teljesen új otthont. (A rendszerváltás utáni két időszakot a város életében azonban elég demagóg dolog így összevetni, mert hazánk 2004-es uniós csatlakozásával korábban soha nem látott forrásokhoz jutott hozzá Magyarország és így Veszprém is. Hogy ezzel a lehetőséggel jól tudtunk-e élni, az pedig a tények–alternatív tények világába tartozik már – a szerk.) Porga Gyula zárszóként kiemelte, minden probléma kezelésére és minden szükséges fejlesztésre nincs pénz, muszáj mérlegelniük.
Drahos Nikolett
