A kézilabdacsapat helyzete, a volt közgazdasági iskola várbeli épületének sorsa is téma volt a szeptemberi közgyűlésen, ahol a Fidesz megszavazott egy jobbikos javaslatot (is). Természetesen migránsügyben alakult ki a nagy egyetértés, és ennek kapcsán az is szóba került, mely politikusok „nevelkedtek Soros György emlőin”.
A jobbikos Forgóné Kelemen Judit nyújtott be egy nehezen értelmezhető indítványt, miszerint illegális bevándorlók nem helyezhetőek el önkormányzati tulajdonú ingatlanokban. A Jobbik szerint az alaptörvényben kellene rögzíteni, hogy „sem nőt, sem férfit, sem fiatalt, sem öreget, sem szegényt, sem gazdag migránst nem akar, még átmeneti jelleggel sem befogadni”.
Mai Soros-adag
Ovádi Péter, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a Fidesz az első perctől kezdve harcol és két éve pontosan ugyanazt mondja a kötelezőkvóta-rendszer kapcsán: „veszélyes, betarthatatlan és ellentmond a józan észnek”. Forgóné szemére vetette, hogy egy sajtótájékoztatót sem tartott a témában, és azt is felhánytorgatta, hogy a kvótaellenes népszavazáson a Jobbik elegánsan hátralépett. Mint mondta, Vona Gábor előbb kijelentette, hogy aki nem szavazza meg a betelepítést tiltó határozatot, az hazaáruló, majd „Gyurcsány Ferenccel, Kész Zoltánnal és a szocialistákkal együtt ő sem szavazta meg”. Hozzátette, a Fidesz minden olyan lépést támogat, ami a magyar emberek biztonságát javítja, ezért megszavazták a jobbikos javaslatot.
A kritikákra reagálva Forgóné elmondta, többször kezdeményeztek rendeletmódosításokat hasonló tartalommal, és arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a Jobbik és Vona Gábor árult különféle letelepedési kötvényeket, valamint nem a Jobbik csábított ide gazdag migránsokat. Örült, hogy támogatták indítványát, mert szerinte ez az első lépcsőfok ahhoz, hogy fellépjünk „azon erők ellen, amelyek mögött Soros György állhat” és amelyek célja, hogy hazánkat, a Kárpát-medencét tönkretegyék.
Ovádi szerint a Soros-terv mindenki előtt ismert, az erről alkotott véleményéről Forgóné tájékoztathatná a sajtót. Forgóné azzal vágott vissza, hogy nem a Jobbik soraiban ülnek azok a politikusok, akik úgymond „Soros György emlőin nevelkedtek”. A kissé zavaros javaslatot végül az összes fideszes és a jobbikos Forgóné szavazta meg, mondhatni, összenő, ami összetartozik. Az ellenzékiek közül Csermák Zoltán (Demokraták Veszprémért) tartózkodott, Katanics Sándor, Hartmann Ferenc és Gerstmár Ferenc nemmel voksolt.
Kézilabda sokadszor
Szóba került a kézilabdacsapat sorsa is, immár sokadszor. Ezúttal Hartmann Ferencnek (MSZP) voltak kérdései az egyesület, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Veszprémi Handball Team Zrt. és a közpénzből kölcsönadott ötszázmillió forint sorsát illetően. (Legutóbbi írásaink itt, itt és itt.)
A polgármester válaszaitól sokkal okosabbak nem lettünk. Porga Gyula szerint a csapat nem úgy néz ki, mint amelynek anyagi gondjai vannak. Hartmannt viszont nem az érdekelte, hogy jól néz-e ki a csapat, hanem az, végrehajtották-e az önkormányzati tulajdonú Csarnok Kft. számára előírt tőkeemeléses tulajdonszerzést, s így a cégen keresztül – vagy akárhogyan – tulajdonos lett-e az önkormányzat a Veszprémi Handball Team Zrt.-ben. Magyarán: van-e még bármi közünk a kedvenc csapatunkhoz? (A Csarnok Kft. kölcsönadott a városi költségvetésből 500 millió forintot a zrt.-nek, és ennek visszafizetési határidejét számos alkalommal meghosszabbították.) Hartmann azt is firtatta, jelen pillanatban van-e a városnak bármiféle ráhatása, beleszólása a zrt. működésébe?
Porga Gyula válaszából kiderült, hogy nincs. A nyáron alapított Építők sportklub (amely 100 százalékos tulajdonosa volt a kézilabda klubnak) tulajdonának 52 százalékát eladta a Duna Aszfalt Kft.-nek (amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik – a szerk.). A játékosok és a szponzorok a zrt.-vel állnak szerződéses viszonyban, a klubnak a BL-ben és a magyar bajnokságban való részvétel jogát is a zrt. birtokolja. Mint fogalmazott, a kézilabdacsapat nagy érték, fontos (lenne), hogy a város a tulajdonosi körben is megjelenjen. A város igényét azonban az igazgatóság korábban elutasította, mert a befektetők tulajdont akartak szerezni a klubban, ami meg is történt a Duna Aszfalt megjelenésével. Porga – úgy tűnik – roppan optimista, bízik abban: hamarosan tárgyalhatnak arról, hogy a város milyen módon tud a zrt.-ben tulajdont szerezni. Az ötszázmilliós kölcsön kapcsán emlékeztetett, a szerződés idén december 31-én jár le. A Csarnok Kft.-ben tervezett tőkeemeléses tulajdonszerzés elmaradása kapcsán pedig kifejtette, közgyűlési döntés ide vagy oda, a határidőnek nincs jelentősége, az egyeztetések nem zárultak még le.
Még mindig bűzlik
Katanics Sándor is napirend előtti kérdést intézett a polgármesterhez, méghozzá a királyszentistváni hulladéklerakó kapcsán. A környező települések lakói régóta panaszkodnak a telepről jövő bűz miatt, számos fórumon, hatóságnál tettek már panaszt, egyelőre eredménytelenül. (Legutóbbi írásaink itt és itt.)
A képviselő most azt tudakolta, hogy a szeptember elején tartott bejárást követően miről tájékoztatta a városvezetőt Ovádi Péter frakcióvezető. Porga Gyula szerint a fideszes képviselőnek nem kötelessége őt informálni, ahogyan azt Katanics sem tette, amikor a helyszínen járt. Emlékeztetett, van önkormányzati delegált a társulásban az elnök, Czaun János személyében, aki folyamatosan tájékoztatja őt és a környező települések polgármestereit is. Czaun János reagálásában hangsúlyozta, a társulás csak tulajdonosa a hulladéklerakónak, az üzemeltetést egy külön cég végzi, és azt is kiemelte, folyamatosak a szakhatósági ellenőrzések, legutóbb például szeptember 7-én volt egy EU-s ellenőrzés, de környezetkárosítást eddig egyik vizsgálat sem állapított meg. Amennyiben lenne, ő maga is közbelépne és intézkedne – tette hozzá. (Reméljük, nem úgy, mint amikor az elviselhetetlen bűzre panaszkodók miatt kiment a helyszínre, saját elmondása szerint beleszagolt a levegőbe és megállapította, hogy nem a telepről jön a szag. Erről itt írtunk.
Katanics Sándor viszont valódi megoldást sürgetett, mert ígéretekkel tele a padlás, szerinte a helyzetet végre komolyan kellene venni. Hogy a környéken élőknek meddig kell még várni a probléma megoldására, azt továbbra sem tudni, annyi biztos, hogy egy év telt el azóta, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság megállapította, a bűz forrása egyértelműen a hulladéklerakó. A helyzet azóta is változatlan.
[stextbox id=”grey”]
Lifttel a várba
Szintén a vár fejlesztéséhez kapcsolódó döntés, hogy országos pályázatot írnak ki a várlift megtervezésére. A kiírás tartalma szerint a Deák Ferenc utcában várakozóhelyeket alakítanának ki buszok számára, és innen két darab, egymás mellé telepített, húsz fő kapacitású lifttel vagy felvonóval érhetnék el a turisták a Vár utcát. A lifteket egy fogadóközponton keresztül lehetne megközelíteni, itt turisztikai információs pont, vendéglátóegység és vizesblokk kapna helyet, az épület kertjébe pedig játszóeszközöket telepítenének. A liftet egy híd kötné össze a volt közgazdasági kertjével, ahonnan az épületet megkerülve a piarista templom mellett, vagy az egykori iskolaépületen és annak kertjén áthaladva lenne elérhető a vár. Az autók számára bővítenék a Séd mentén meglévő területet, a buszok pedig az autóbusz-pályaudvarnál parkolhatnának a jelenlegi elképzelés szerint.
[/stextbox]
A központi bíróság költözik a volt közgazdaságiba?
A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem kiállítótér, hanem a régiós központi közigazgatási bíróság költözhet a volt közgazdasági középiskola egykori, Vár utcai épületébe, ahol egy étterem is helyet kaphat. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott javaslat szerint az ingatlan jelen elképzelések szerint továbbra is önkormányzati tulajdonban maradna, a vagyonkezelői jog átadásának pedig az lenne a feltétele, hogy az Országos Bírósági Hivatal is részt vegyen finanszírozóként vagy társberuházóként a rekonstrukcióban.
Katanics Sándor kifejtette, támogatja az előterjesztést, annak ellenére, hogy ez a fejlesztés nem tölti meg élettel a várat, de az érték- és állagmegóvás is rendkívül fontos és időszerű. Ezzel egyetértett Porga Gyula is, aki szerint szintén nem ez a legideálisabb elképzelés, de a lényeg, hogy végre megújulhat a város egyik kultikus épülete.
[stextbox id=”grey”]
Az állam építi meg az uszodát
– Nagy siker, hogy a Modern városok program keretében az uszodát egy állami társaság építi meg, és a fenntartás is az ő feladatuk lesz – mondta Porga Gyula.
A fejlesztésnek azonban az a feltétele, hogy a Veszprém Aréna melletti ingatlanokat az önkormányzat – közel négyszázmillió forintért – eladja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az erről szóló adásvételi szerződést támogatta a közgyűlés.
– A területet 2016-ban vásárolta meg a város, így a vételár gyakorlatilag visszakerül az önkormányzathoz – fejtette ki a polgármester.
Katanics Sándor hozzászólásában elmondta, aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy egy strand is épüljön Veszprémben, és egyúttal kérte a Fideszt, álljon az ügy élére és segítse, hogy a beruházás részeként ez is megvalósulhasson az uszodával együtt. A döntésnél viszont tartózkodott, mert szerinte az értékesítéssel a város minden jogát elveszti, hogy beleszóljon a megvalósításba, legfeljebb lobbizgatni tud, de fogalmuk sem lesz, ki, mikor, hogyan és mennyiből fogja megépíteni, és azon aggodalmának is hangot adott, mi lesz, ha kormányközeli strómanok kezébe kerül a fejlesztés.
Porga Gyula szerint az állam és a város sportuszodára kötött megállapodást, nem strandra, de a kültéri blokk tervei is rendelkezésre állnak, ennek megvalósítása az önkormányzat döntésén múlik majd. A szabadtéri funkciókkal az uszoda bármikor bővíthető lesz, de tudni kell, hogy annak az üzemeltetése évente háromszázmillió forintba kerülne.
[/stextbox]
Drahos Nikolett