Miután Porga Gyula polgármester nem adott kétperces megszólalási lehetőséget a királyszentistváni hulladéktelep miatt demonstrálók képviselőinek, a mai közgyűlés Hartmann Ferenc (MSZP) képviselőnek a témával kapcsolatos interpellációjával folytatódott.
– Mint a hulladékkezelési társulásban részvevő legnagyobb településnek a polgármestere kérem szíves tájékoztatását arról, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. hulladékkezelő működésének felfüggesztésére vonatkozó javaslatával kapcsolatban milyen álláspontot képvisel? Támogatja-e a társulásban a tiltakozó települések lakóinak azon követelését, hogy a hulladékkezelőt mielőbb bezárják? Ahol súlyos működési zavarok, bírságok, sorozatos tűzesetek vannak, ahol vitathatatlan a környezeti kár, ott érdemes foglalkozni azzal is, hogy megfelelő-e a társulás működtetése és irányítása. Veszprém polgármestereként milyen kezdeményezéseket tett ezek megszüntetése érdekében? – hangzott Hartmann interpellációja.
Ha a társulás bármilyen gondot jelez felénk…
– Alapvető feladatunk, hogy magas színvonalon biztosítsuk a szolgáltatásokat a városban és fejlesszük a települést – hangzott a polgármester válasza. – Egyes feladatokat más önkormányzatokkal együttműködve kell megoldanunk, amire volt példa az elmúlt kilenc évben. Minden ilyen döntést konszenzussal kell meghozni. A királyszentistváni hulladékfeldolgozó működtetésében 158 település érintett, az ő igényük jelent meg a telep megépítésével, ugyanilyen konszenzuson kell alapulnia a probléma megoldásának is. Ha a társulás bármilyen gondot jelez felénk, az önkormányzat lépni fog. Nem Veszprém dönt a kérdésben, a mi véleményünk a másik 158 önkormányzat véleményével egyenrangú. Én nem vagyok tagja a társulási tanácsnak, de ma délután az illetékesek egyeztetnek a demonstrálókkal Királyszentistvánon.
Hartmann Ferenc nem fogadta el a polgármester válaszát, és megjegyezte: a hulladékkezelő létesítéséről ugyan ő írta alá a szerződést, de a mostani helyzetért nem tud felelősséget vállalni. Szerinte érdemben kellene foglalkozni ezzel a témával.
Gerstmár Ferenc (LMP) interpellációjára, miszerint mostanáig a lakóépületek hány százaléka esett át komplex energetikai felújításon és felel meg minden szempontból a legkorszerűbb elvárásoknak Veszprémben, milyen ütemezéssel, milyen forrásokból érhető el az ígért 70 százalék 2030-ig, a polgármester írásban ígért választ.
Hat éve hiányzik a 600 millió
Ezután ismét Harmann Ferenc interpellációja következett:
– Rendkívüli sürgősséggel költött el a minap 480 millió forintot a városvezetés az adófizetők pénzéből a nyilvánvalóan rossz üzleti tervet készítő, az átlagos piaci árnál magasabb összegen buszokat beszerző, az üzemanyagot időnként a szabadpiacon vásárló V-Busz csődtől való megmentése érdekében. Most újabb százmilliók elköltését tervezik a VLS Kft. labdarúgó csapat működtetésére. Idén majdnem 53 milliót adnak, és a következő önkormányzati ciklus első két évére (nagy sietséggel a választás előtt) már most kívánnak adni a focira 160 milliót. Teszik ezt annak ismeretében, hogy pénzintézeti tevékenységet egyébként jogszerűen nem folytatható önkormányzati cégeiknek is „lógnak” mintegy 600 millióval. Legutóbbi interpellációmra azt a polgármesteri választ kaptam, hogy „a Csarnok Kft követeléssel él a Handball Zrt irányába”, egyébként pedig a „…2022-ben megrendezésre kerülő Arénabővítésre irányuló döntés” … miatt „… változások történnek a Csarnok Kft. és a Veszprém Handball Zrt. jogviszonyokban…”. Az egyeztetések eredményéről 2018. december 6-án tájékoztatást ígért polgármester úr. Most már tudjuk, hogy az arénánk bővítését elhibázták, így kézilabda EB-helyszín sem lesz Veszprém. A 600 millió azonban még mindig nem került vissza a város forrásai közé.
– Sajnálom, hogy a városi sportra adott támogatást pénzherdálásnak gondolja, feltehetően a kultúra és a civilek támogatását is pénzszórásnak tartja – válaszolt Porga Gyula. – Veszprém az élhetőségi felmérésekben rendszeresen az első háromban szerepel országosan. A folyamat, amiről döntöttünk, nem állt le: az állam át fogja venni az arénát, ennek a végső határideje december 31-e, tehát a türelmét kérem!
Hartmann megjegyezte: az egyeztetést jó lépésnek tartja, a hitelezést tekinti pénzherdálásnak. Az a bizonyos 600 millió forint hat éve hiányzik a város költségvetéséből.
Napirend előtt Forgóné Kelemen Judit (független) a bérlakások számára kérdezett rá. Erre szintén írásban ígért választ a polgármester.
Szemét és politika
Katanics Sándor (DK) szintén napirend előtt a képviselő-testületben fideszes képviselőként helyet foglaló Czaun Jánoshoz, a királyszentistváni hulladékkezelő társulási tanácsának elnökéhez intézett kérdést:
– Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. működési engedély módosítási kérelmet adott be a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatalához. A Kormányhivatal szeptember 10-én egy 72 oldalas módosító engedélyt adott ki a kft. részére, ami jelenleg még nem hatályos rendelkezés. Első olvasatra úgy néz ki, hogy ennek az engedélynek az alapján jelentősen megnőhet a hulladékkezelőbe szállítható és ott lerakható és hosszú időn keresztül tárolható hulladék mennyisége. Kérdésem az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás elnökéhez: mi indokolta ennek a módosítási kérelemnek a benyújtását, és fennáll-e a veszélye, hogy nagyobb mennyiségű, akár veszélyes hulladékot is a hulladékkezelő területén helyezzenek, beleértve akár nagyobb mennyiségű szennyvíziszapot is? Egyébként arra is kíváncsi vagyok, miért nem állnak szóba a demonstrálókkal?
Mielőtt azonban Czaun János válaszolt volna, a polgármester szólalt meg:
– Kérdésébe engem is belefűzött, mert én vagyok a polgármester, akit ön szeretne leváltani. Az imént mondtam el, hogy ma délután lesz a konzultáció, egyébként az elmúlt hetekben négyszer beszéltem a demonstráció vezetőjével.
– Megkérdeztem az üzemeltetőt a módosításról – vette át a szót Czaun János. – Azt a választ kaptam, hogy más struktúrájú a táblázat, mint a korábbi alapszabályban volt, ez adhat okot a félreértésre. Az üzemeltető nem kíván az eddigitől eltérő hulladékgazdálkodást folytatni. 2018 végén az üzemeltető kft. az ellenőrző bizottság kérésére, amelynek tagjai a társulás polgármesterei, kísérleti üzemmódot vezetett be, aminek következtében a panaszok száma havi kettőre csökkent. Az üzemeltető úgy vélte, ezt fenntartva kér engedélymódosítást. Nincs olyan szándék, hogy szennyvíziszapot vigyünk a telepre, és ez a módosított engedélyben már nem is lesz benne. Azt még megjegyezném, hogy amikor 2018. szeptemberében kigyulladt a szenkirályszabadjai veszélyes hulladékot tároló telep, akkor senki sem demonstrált, mert az nem a választások előtt történt.
Katanics Sándor viszontválaszában megjegyezte, hogy Lajkó Frigyes, fideszes fűzfői képviselő is beállt a tüntetők közé.
– Miért demonstrálnak ezek az emberek, ha Czaun úr olyan sikeresen elintézte az ügyet? – kérdezte. – Az országgyűlési választások előtt határozott ígéretet tett a hulladéklerakó bezárására.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz) napirend előtt a veszprémi fejlesztések természetéről, Hegedűs Barbara frakcióvezető (Fidesz) a fiatalok napjáról, Czaun János az új rátóti óvodáról és az új kádártai orvosi rendelőről számolt be. Az első napirendi ponton belül a polgármester Katanics Sándor kérdésére válaszolva elmondta, hogy az önkormányzat átutalt húszmillió forintot a tankerület számlájára az iskoláknak szánt eszközvásárlásra.
Elkészült a város zöldfelületi stratégiája
Az adottságokat is számba véve elkészült a városnak az elkövetkező öt évre vonatkozó zöldfelületi stratégiája. Erről Brányi Mária alpolgármester számolt be a testületnek:
– A város jól ellátott zöldfelületekkel, ebben a nemzetközi elvárásokat is túlszárnyaltuk. Nagyon kedvező a zöldfelületek téreloszlása is a városban. A stratégia szem előtt tartja az éghajlatváltozást, hogy a külső hatásokhoz a legjobban tudjunk alkalmazkodni és a fenntarthatóságot. Markánsan megjelenik benne a közösség bevonása és a tudatformálás. Köszönöm a stábnak a munkát! Szerintem ezzel a stratégiával országosan is az elsők között vagyunk.
Gerstmár Ferenc szerint a stratégia alapos és komoly szakmai munka van benne. Szerinte a városi környezetüket akár különbözőképpen is megítélhetjük, de a stratégiában olvasható irány jó, és nagyon fontos a lakosság bevonása.
Komoly faültetési láz figyelhető meg világszere és Veszprémben is – jegyezte meg. – Jó lenne, ha ezt bürokratikus módon nem akadályozná a város!
A színházból kihallatszik a tányércsörgés
Katanics Sándor a Petőfi Színház igazgatójának újraválasztása előtt jelezte, hogy miként öt évvel ezelőtt, úgy most is tartózkodni fog szavazáskor:
– Igazgató úr szakmai kvalitásához nem fér kétség, de biztos van valami a társulaton belül, valami belső válság, ha a társulati titkos szavazáson 34-en támogatták, 33-an viszont nem az újraválasztását.
Porga Gyula szavazás előtt a következőket mondta:
– Megköszönöm Oberfrank Pál igazgatónak a költségvetési stabilitást, a nézőszám-emelkedést, és nyilván igazgató úr számára is figyelmeztetés, amikor a zárt színházi világból kihallatszik a tányércsörgés. Bízom abban, hogy újabb öt év múlva ez a kérdés már föl sem merül!
– A „sajtóvircsaft” nem tett jót a színháznak, és minden negatív hírverésnek vannak hullámai, de a mi színházunk folyamatosan prosperáló intézmény, aminek külön kiemelném a társadalmi szerepvállalását – jegyezte meg Brányi Mária.
Ezután a testület – 15 igen szavazattal – újabb öt évre bizalmat szavazott Oberfrank Pálnak. A színház céggé alakításáról ezúttal nem döntöttek. Az újraválasztott igazgató azt mondta, a felújítás idejére a stabilitás érdekében még szívesen maradnak költségvetési intézmény.
A testület a Veszprémi Programiroda Kft. élére Zalaváry Esztert nevezte ki a lemondását beadó Muraközi Péter helyére, a megyei könyvtár igazgatójának Baranyai Tamást, és az NB III-ba bejutott futballklub további támogatását is megszavazta (erre az évre az eddigi 30 millió mellé még 22,5 milliót, plusz 2020-ra, illetve 2021-re 80–80 milliót).
Katasztrofális üzleti terv a V-Busznál?
Az augusztusi rendkívüli közgyűlésen a testület már megszavazott 480 millió forint plusztámogatást a V-Busz Kft.-nek, és folyik a cégnél a belső ellenőri vizsgálat.
– Továbbra is azt gondolom, hogy az irány alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a veszprémiek többsége örül a változásnak, a cég stabil működéséről pedig hosszú távon gondolkodunk – vezette fel a helyi közösségi közlekedéssel foglalkozó napirendi pontot a polgármester.
Katanics Sándor szerint nem ennyire fényes a helyzet:
– Bérleti díj címén 435 millió forintot fizetett eddig a város, a jegyellenőrzést július 31-e óta csak a gépjárművezetők végzik, és úgy hallottam, internetes portálokon folyik a kereskedés a bérletekkel, arról pedig dokumentumaim vannak, hogy ingyenes bérleteket is kiadtak az alkalmazottak nem közeli hozzátartozóinak.
Hartmann Ferenc szerint a közgyűlési előterjesztés tételes beismerése a katasztrofális üzleti tervnek. A képviselő föltette a kérdést: milyen lépéseket tett eddig a cég a zöld busz mintaprojekthez való csatlakozás érdekében?
– Határozati javaslatuk módosítása azt jelenti, hogy önök a V-Busz ügyében nem szeretnének határozatot hozni a választások előtt – folytatta Gerstmár Ferenc. – Még egy megjegyzés: naponta járok ezekkel a buszokkal, és nem mondanám, hogy a veszprémiek az elragadtatás hangján szólnak a helyi közösségi közlekedésről.
Porga Gyula válaszában hangsúlyozta: a nyár folyamán egyeztetett az illetékes miniszterrel a mintaprogramhoz való csatlakozásról, amelynek ideális helyszíne lenne Veszprém.
– Mindenben együttműködünk a belső vizsgálatot lefolytatókkal – állt mikrofon elé Pálinkás Norbert, a V-Busz Kft. igazgatója. – Az ellenőrzéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a V-Busz járművein első ajtós felszállás van, így az autóbusz-vezetők ellenőrizni tudják a jegyeket és bérleteket. Az ellenőrzés a bevételi oldalt védi, de költsége is van, és áprilistól júliusig folyamatos volt. A minisztériummal folytatódnak a tárgyalások a zöld busz mintaprojektbe való bekapcsolódásunkról. Elsőként jelentkeztünk a projektbe, összeállítjuk a pályázati anyagunkat. Az unió legfontosabb lépéseinek egyike is az elektromos buszok elterjedése.
