A lakosságot leginkább érintő kérdés, a helyi közösségi közlekedés megújulása volt talán a legfontosabb napirendi pontja a mai közgyűlésnek – de a kormánypárti képviselők szakítottak időt egy kis gyurcsányozásra is.
Kezdjük mi is a fent említett, legtöbb veszprémit érintő témával! Mint köztudott, a város 2019. január 1-jétől saját alapítású cégével szándékozik megoldani a közösségi közlekedést. A képviselők elfogadták az aktuális helyzetről szóló tájékoztatót, előtte azonban Hartmann Ferenc, a Demokraták Veszprémért frakcióvezetője tíz kérdést intézett Nógrádi Tamáshoz, a V-Busz Kft. üzemeltetési vezetőjéhez.
Nógrádi Tamás megnyugtatta a testület tagjait: folyik az egyeztetés a kormányhivatallal a cég működési engedélyének kiadásával kapcsolatban, úgyhogy az ünnepek előtt biztosan meglesz az engedély. A cég három alkalommal mérte be a menetidőket, holnap pedig lesz még egy kontroll. Az már most látszik, hogy csúcsidőben a hatalmas autóforgalom miatt szükség lesz a menetrend finomítására. A cég hamarosan elkezdi a Facebook-kampányát, amelyben hasznos információkat közöl a lakossággal. Készülnek a reprezentációs anyagok is a vonalhálóról és a menetrendről, de mivel a vonalhálózat finomhangolása még folyik, egy-két hetet kell várni a végleges verzióra. A használt járművek beszerzésére kiírt tenderen három cég indult, a jövő héten várható az eredményhirdetés. Előkészítés alatt van viszont az a hosszú távú tender, amelyet vadonatúj autóbuszok beszerzésére ír ki a vállalat és amelyen csak magyar gyártók indulnak. A tervek szerint már 2019-ben forgalomba állnak az új autóbuszok. Az utastájékoztató rendszer próbaverziója működik, a járművezetők toborzása és felvétele folyamatos. A cég üzleti tervét is pontosítják: kiderül, miként lesz annyi forrás az év elején, hogy abból finanszírozni tudják a bérleti díjakat, az üzemanyagköltséget és a béreket. Folyik az egyeztetés a szerződéses járatokról is, és természetesen a cég vállalja a városi feladatokat is, például az iskolások uszodába szállítását. Hartmann Ferenc aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ebben az egyik pillanatról a másikra történő változtatásban óhatatlanul is lehetnek fennakadások, de a V-Busz Kft. üzemeltetési vezetője megnyugtatta a képviselőt, hogy a cég minden eshetőségre fölkészült különböző forgatókönyvekkel.
– Két éve foglalkozunk ezzel a témával, amit az ellenzék is támogatott, de úgy érzem, az előkészítők kicsit elaludtak – fogalmazott Hartmann Ferenc. – Kérem a V-Busz Kft. menedzsmentjét, igyekezzen a minimálisra szorítani a decemberi közgyűlési döntés kockázatát!
– A menetrend a mi felelősségünk, a következő közgyűlésen fogunk róla dönteni – tette hozzá Porga Gyula polgármester. – Reményeim szerint nő az utasszám, mert innen, ahol most van, csak felfelé vezet az út, és azt is remélem, hogy 2019-ben vadonatúj, hazai gyártású autóbuszok fognak megjelenni a helyi közlekedésben!
A közpénz mint rétestészta, plusz hulladéklerakó és termelői piac
Napirend előtt kérdezte meg szintén Hartmann Ferenc, hogy mikor lesz kész a 82-es főútvonal Veszprém–Gyulafirátót településrészen a gyalogosok átkelését biztonságosabbá tevő jelzőlámpás csomópont, és arra is kíváncsi volt – 600 millió forintnyi közpénz nem juthat a rétestészta sorsára Veszprémben címmel –, mikor számolnak el az önkormányzati tulajdonú társaságok azzal a 600 millió forinttal és kamataival, amelyet a kézilabdaklubnak adtak kölcsön. Az első felvetésre a polgármester azt válaszolta, hogy amennyiben a Magyar Közút nem alakítja ki a jelzőlámpás csomópontot, akkor azt a város betervezi a jövő évi költségvetésébe (20 millió forintos beruházásról van szó). A másodikra írásban ígért választ – igaz, az előző válasza óta, miszerint közel a megállapodás, harminc hét telt el.
– Mit lehet ma tudni arról, hogy pontosan hol, várhatóan mekkora költséggel és mikorra épül meg a veszprémi fideszes többség tudtával és támogató egyetértésével az a hulladékátrakó állomás Veszprémben, amiről Cseresznyés Péter államtitkár egy válaszlevélben tájékoztatta Mesterházy Attila országgyűlési képviselőt? Mikor kaphat Veszprém lakossága és képviselő-testülete érdemi tájékoztatást arról, mi történik valójában a királyszentistváni hulladékkezelő körül? Hova fogják szállítani a térségi hulladékot, ha bezárják a hulladékkezelőt? A szolgáltatási díjat miként befolyásolja a vélhetően megemelkedő szállítási költség? – ezek voltak Katanics Sándor (DK) kérdései, amelyekre szintén írásban ígért választ a polgármester.
– A közelmúlt híre volt, hogy az agrárminiszter és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke megállapodtak, nagyfokú és nagyarányú termelői piacfejlesztési projektet indítanak mind a 23 megyei jogú városban. A kezdeményezés célja, hogy 21. századi körülmények között tudjanak vásárolni az emberek a termelői piacokon. A program a megyei jogú városokban 20 milliárd forintból indulna. Milyen konkrét fejlesztések szerepelnek a tervekben Veszprémet illetően? Lesznek-e városrészi piacok? Átalakul-e a vásárcsarnok profilja? – ezek már Gerstmár Ferenc (LMP) kérései voltak.
A polgármester annyit mondott, hogy még nincsenek bővebb információk a programról, viszont a Vásárcsarnokra ráférne a rekonstrukció.
Szurkoljunk Veszprémnek!
Porga Gyula tájékoztatta a képviselőket arról, hogy december 12-én érkezik Veszprémbe az Európa Kulturális Fővárosa nemzetközi zsűrije, december 14-én délelőtt tartják meg a prezentációkat a döntősök képviselői (Veszprém, Győr, Debrecen), majd válaszolnak a zsűri kérdéseire, délután pedig már ki is hirdetik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat győztesét.
– Köszönöm a képviselők támogatását, a helyi politikai konszenzust! – mondta a polgármester. – Köszönöm a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak is a támogatást, az aktív részvételt a munkában! Kuriózum az a térségi együttműködés, ami megszületett a pályázat kapcsán. Kérek mindenkit, szurkoljon nekünk, hogy elnyerjük az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet!
Az ígéret földje
– Veszprém, az ígéret földje. Ez is lehetne a Modern Városok Programban való részvételünkről szóló beszámoló címe – jegyezte meg Hartmann Ferenc a következő napirendi pont kapcsán.
Gerstmár Ferenc megkérdezte: biztos, hogy az aréna bővítése a legsürgősebb a Modern Városok Program beruházásai közül? Ráadásul bruttó 40 milliárdért? És egyáltalán meddig nőhet csak ennek a beruházásnak a költsége?
– Több mint 130 milliárd forintos projektről beszélünk Veszprém esetében a Modern Városok Program keretében – magyarázta Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP). – Ez a város egyéves költségvetésének közel a tízszerese. Minden egyes elemnél egyre jobban kirajzolódik, mi lesz belőle a végén. Az arénánál jól látszik, hogy egy helyi fejlesztési igény hogyan találkozik a közösség igényével. Mi egy Európa Bajnokságra készülünk!
– A Modern Városok Program egy kormányzati program: a forrás, a döntés a kormányzaté – fejtette ki bővebben a polgármester. – Az aréna esetében létezik egy céldátum: az Európa Bajnokság kezdete, emiatt kap kiemelt státust a beruházás. Hozzáteszem: a Modern Városok Program 130 milliárdja mellé jön Veszprém város 11,5 milliárdja, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 50 milliárdja és még egyéb források. Ezekre a tervekre jelenleg nincs kivitelezési kapacitás, de minden meg fog valósulni. Természetesen megoldódik az aréna ki- és beközlekedése, amivel összehangoljuk a Bede-völgyi gyalogos, kerékpáros és autós közlekedést is.
[stextbox id=”grey”]
Találós kérdés: kinek savanyú a szőlő?
– Ebben a teremben vannak olyanok, akiknek savanyú a szőlő – szólt hozzá Némedi Lajos alpolgármester (Fidesz–KDNP) a témához. – Fogjunk össze, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak! (Taps a hallgatóság soraiból.)
– Tíz éve Gyurcsány Ferenc ugyanitt nagy tömeg előtt óriási veszprémi fejlesztésekről beszélt, amelyekből semmi sem lett – emlékeztetett Czaun János (Fidesz–KDNP) képviselő. – Örülök, hogy most egy komolyan vehető miniszterelnökünk van, aki megtartja az ígéreteit! 110 éve nem volt Veszprémben akkora fejlesztési potenciál, amekkora most vár a városra.
[/stextbox]
