Az önkormányzat nem kívánja eladni a volt közgazdasági épületét és bérbe adni a Várkertet, valamint nem nyert a húszemeletes a felújítási pályázaton – ez hangzott el a januári veszprémi közgyűlésen, ahol azt is megtudhattuk, mit érzett Czaun János, amikor „beleszagolt a levegőbe”.
Napirend előtt interpellációt intézett a húszemeletes ügyében a polgármesterhez Hartmann Ferenc, a Demokraták Veszprémért frakcióvezetője, aki arra volt kíváncsi, hol késik a két évvel ezelőtti választási kampányban a Fidesz által ígért rekonstrukció, amelynek befejezését akkor 2016 őszére tervezték. (Külön írásunkat itt olvashatják.)
Nem adják bérbe a Várkertet
A Várkert és a volt közgazdasági iskola várbeli épületének sorsára is rákérdezett Hartmann Ferenc. Elmondta, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok története elég hányatott, állaguk hosszú ideje romlik: a Vár utca 10. alatti ingatlan 2007 novembere óta üres, a Várkert pedig a pályáztatás nélküli hasznosítás, majd az azt követő pereskedés miatt öt éve áll üresen. A frakcióvezető arra volt kíváncsi, milyen jövőt szánnak az ingatlanoknak, a Várkert esetén milyen peres egyezség született, milyen ügyvédi és egyéb költségek terhelik a várost. (A két ingatlannal mi is foglalkoztunk a közelmúltban, írásainkat itt és itt olvashatják.)
Porga Gyula polgármester válaszában arról adott tájékoztatást, hogy a volt közgazdaságiban az integrált városfejlesztési program értelmében kiállítóteret alakítanának ki, ennek létrehozása és az ingatlan teljes energetikai felújítása a számítások szerint 755 millió forintba kerül, a megvalósításhoz keresik és várják a pályázati lehetőségeket és nem szándékoznak értékesíteni az ingatlant.
A Várkert kapcsán hozzátette, a 2010 októbere óta húzódó peres ügy véget ért, a szakértői és ügyvédi díjakra a Művészetek Háza 6,7 millió forintot fizetett ki. Az intézménytől várják a további hasznosításra vonatkozó elképzeléseket, az ingatlant nem tervezik bérbe adni. A szükséges felújítási feladatok felmérése folyamatban van, vélhetően a februári közgyűlésen, a költségvetés elfogadásakor lesznek erről pontosabb adatok.
Forgóné Kelemen Judit, a Jobbik képviselője azt tudakolta, kikérte-e a gazdasági tanács véleményét a készülő idei költségvetés kapcsán a polgármester. Porga Gyula elmondta, a testület 2014 óta nem létezik, de a korábbi tagokkal és más személyekkel rendszeresen egyeztet.
Gerstmár Ferenc azt javasolta, a veszprémi önkormányzat csatlakozzon a barcelonai nyilatkozathoz, ezzel kifejezve tiltakozását az Egyesült Államokkal és Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben, de az uniós álláspontokra hivatkozva a kezdeményezést sem Porga Gyula, sem a közgyűlés nem támogatta. Az LMP-s képviselő másik napirend előtti felszólalásában azt szorgalmazta, vizsgálják felül a pár éve átszervezett intézményi feladatrendszer hatékonyságát (bővebben itt). Porga Gyula viszont elmondta, a tapasztalataik alapján jó döntés volt a kérdéses változtatás.
Időutazás és alternatív tények
Baumgartner Lajos fideszes képviselő a tíz évvel ezelőtti, 2006. őszi, hulladéklerakóval kapcsolatos ingatlanvásárlásokra kérdezett rá (ismét). A téma nagyon a bögyében lehet, mert már a tavaly novemberi közgyűlésen is forszírozta, csak akkor a szentgáli területvásárlást, az arra elköltött milliókat, meg a felelősöket kereste, és úgy vélte, meg is találta Hartmann Ferenc személyében. Akkor a hozzászólását érvek és adatok sorával cáfolta az MSZP-s politikus, most pedig válaszában Czaun János, mint a hulladéklerakós társulás elnöke brillírozott dátumokkal, helyrajzi számokkal és olyan hangzatos szófordulatokkal, mint hogy az „igazságot elfedő, hazug baloldali retorikából nem kér Veszprém demokratikus többsége”. Baumgartner Lajos meglepődött ugyan, de elfogadta a választ.
Tetszettek volna kivizsgálni
Nyilvánvalóan hízelgő a helyi baloldalra nézve, hogy az egy évtizednél régebbi ügy kapcsán –az abba belemagyarázott homályos utalgatásokat leszámítva – bármennyire is erőlködik, nem tudja mivel támadni a fideszes többség. Csak remélhetjük, hogy akad valaki, aki tájékoztatja Baumgartner Lajost, Czaun Jánost meg mindenkit, aki elfelejtette volna, hogy Veszprémben 2006 óta, azaz lassan tizenegy éve a Fidesznek van többsége a közgyűlésben. Ha valami gyanús ügyet találtak vagy sejtettek, akkor ennyi idő alatt igazán kivizsgálhatták volna, és ha indokolt, megtehették volna a szükséges jogi lépéseket.
Czaun János beleszagolt a levegőbe
A napirend előtti hozzászólásokkal gyakorlatilag most is véget ért a közgyűlés izgalmasabb része, a napirendi pontok szinte mindegyike hozzászólás, vita, kérdés, vélemény, érdemi megtárgyalás nélkül csúszott át. Egy kivétellel: a királyszentistváni hulladéklerakó éves beszámolója. Itt Hartmann Ferenc arra volt kíváncsi, hogy a szövegben emlegetett, a működtető kft. által meg nem fizetett bérleti díj és egyéb hiányzó összegek miatti „vagyonvesztés” mekkora értéket takar, és a napirend előttiekre utalva reményét fejezte ki, hogy Baumgartner Lajos legközelebb nem egy tizenegy éves történetre kérdez rá Czaun Jánosnál, hanem a 2011-es tűzeset utáni vizsgálati jegyzőkönyvre, amelyet mindmáig nem hoztak nyilvánosságra. Annak ellenére, hogy az adatvédelmi biztos határozata szerint az nyilvános adat.
Gerstmár Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami hulladékkezelő holding számlázási rendszere még nem készült el, így várhatóan idén is csak jelentős késéssel kapnak csekket a lakosok. Rákérdezett arra is, hogy a lerakó működése során felmerült problémák, a környező településeken érezhető bűz miatt milyen lépéseket tettek vagy tesznek. Katanics Sándor (Demokraták Veszprémért) pedig emlékeztetett, hogy Czaun János 2016 elején még arról beszélt, hogy ugyan számos vizsgálatot tartottak a hatóságok, de szabálytalanságot nem találtak. Azóta tudjuk, hogy ez nem igaz, így a beszámolóban kitérhettek volna a kiszabott bírságokra is – vélekedett.
Czaun János válaszában kifejtette, az érvényes engedélyeknek megfelelően működnek, és ugyan kisebb hiányosságok vannak, de ezt ő sohasem tagadta. (Ezen a közgyűlésen mondjuk pont arról beszélt, hogy nincs semmi gond…) Elmondta, hogy nemegyszer személyesen is kiment, „beleszagolt a levegőbe”, és érezte, akkor nem a lerakó felől jött a szag. (Felmerülhet bennünk a kérdés, a környezetvédelmi hatóságok miért vesződnek holmi adatokkal, vizsgálatokkal, dátumokkal, szélirányokkal, meg ilyen-olyan tudományosnak tűnő dolgokkal, amikor a bűz forrása ilyen egyszerű módszerrel is megállapítható…)
[stextbox id=”grey”]
Mit nem kérdezhetett meg Katanics?
Napirend előtt kérdést intézett volna Némedi Lajos alpolgármesterhez Katanics Sándor, ám a polgármester ezt nem engedte meg. Porga Gyula a szervezeti és működési szabályzatra hivatkozva azért utasította el a kérést, mert a témája nem tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörébe. Katanics Sándor a következő kérdést tette volna fel: Mely cégektől származnak az alpolgármester házfelújításával kapcsolatos és a sajtónyilvánosság előtt is ismertetett számlák? A családi ház felújításával egy időben végeztek-e ezek a cégek munkálatokat az önkormányzat által fenntartott intézményekben is?
[/stextbox]
Drahos Nikolett
