A háztartások jövedelmi helyzete tovább javult 2017-ben, ezzel párhuzamosan fogyasztási kiadásaik is emelkedtek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata a teljes lakosság 19,6 százalékát, azaz 1 millió 887 ezer embert érintett – ez derül ki többek között a most megjelent, A háztartások életszínvonala, 2017 című KSH-kiadványból.
A kiadvány főbb megállapításai:
Jövedelmi helyzet
2017-ben a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 ezer forintot tett ki, ami 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest.
A háztartások jövedelme három fő bevételi forrásból tevődik össze: munkajövedelemből, társadalmi jövedelmekből és egyéb jövedelmekből. 2010 óta a háztartások összes jövedelmének egyre nagyobb hányada származik munkából: 2017-ben a munkajövedelmek részaránya már 72,0 százalékot tett ki.
Szegénység, társadalmi kirekesztődés
2017-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 1 millió 887 ezer embert érintett, a teljes lakosság 19,6 százalékát. Legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be, 14,5-ről, 10,2 százalékra mérséklődött a mutató értéke, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel 974 ezer főre csökkent. Jövedelmi szegénységben a népesség 12,8 százaléka, 1 millió 227 ezer fő élt, 66 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkaszegénység pedig 4,1 százalékot, 398 ezer embert sújtott 2017-ben, 70 ezer fős csökkenés mellett.
A háztartások fogyasztása
2017-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 106 ezer forintot tett ki, ami folyó áron 8,2, reálértéken 5,7 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.
A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273,0 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot fordítottak éves szinten fejenként. 2017-ben minden kiadási főcsoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb mértékben, 17,5 százalékkal a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatási kiadások emelkedtek. A legvisszafogottabb növekedési ütem a lakásfenntartás és háztartási energia terén volt, ahol a kiadások nagysága 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Szubjektív jóllét
A szubjektív jóllét vizsgálata arról szolgáltat információkat, hogy az emberek miként élik meg mindennapjaikat és hogyan érzik magukat. A magyar lakosság szubjektív jóllétét tükröző mutatókban 2018-ban számos esetben pozitív változás mutatkozik a korábbi évekhez képest. Az élettel való elégedettség átlagértéke a korábbi évekre jellemző 6,1-ről 6,5-re, a háztartás anyagi helyzetével való elégedettség 5,2-ről 5,5-re, a lakással való elégedettség átlagértéke pedig 6,6-ről 7,1-re nőtt.
A kiadvány letölthető a KSH honlapjáról.
