Nehéz helyzetbe kerülhetnek a lakásvásárlók a jövő héttől életbe lépő, hitelezésre vonatkozó szabályozás változása miatt. Az MNB döntésének értelmében ugyanis július 1-jétől szigorodnak a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), azaz a jövedelem terhelhetőség számításának szabályai a lakáshitel felvétele során.
– A jövedelemarányos törlesztési mutató, vagyis JTM lényegében a hitelfelvevők érdekeit szolgáló arányszám – mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. – Segítségével kikalkulálható, hogy az ügyfél fizetésének hány százaléka fordítható túlzott eladósodás nélkül hiteltörlesztésre.
Az MNB által elfogadott új szabályozás értelmében a magasabb terhelhetőséget lehetővé tevő havi nettó 500 ezer forintos jövedelmi határ 600 ezer forintra módosul. A változás tehát főként azokat érinti, akiknek a jövedelme 500 ezer forint felett van, de még nem éri el a 600 ezer forintot. Az érintett jövedelemsávba tartozók a rendelet értelmében júliustól kevesebb hitelt kaphatnak, és számukra alacsonyabb összegű maximális törlesztőrészletet állapíthatnak meg a bankok.
Nagyobb önerőre lehet szükség
A lakáshitel igénylői között végzett felmérés szerint az ügyfelek 20 százaléka tartozott az említett 500–600 ezer forint közötti jövedelmi kategóriába tavaly és az idei első öt hónapban. Aki közülük maximalizálni szeretné a felvett hitel nagyságát július 1-jétől, annak adott esetben nagyobb önerőre lehet szüksége. A fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek esetében a nettó jövedelem törlesztőre fordítható arányát nem csak a jövedelem nagysága, de a hitel típusa és kamatperiódusának hossza is befolyásolja.
– A bankonként eltérő feltételek miatt érdemes már az ingatlanvásárlás tervezésénél, az első lépésektől pénzügyi szakértőt bevonni a folyamatba, hogy ne érhesse meglepetés az ügyfelet és minden lehetséges elemmel tisztában legyen, ami beszámítható a jövedelmébe – hívta fel a figyelmet a szakember. – Kulcsfontosságú például a munkahelyi bónuszok kérdése. A jövedelembe történő beszámításuk ugyanis befolyásolja a megállapítható nettó jövedelem nagyságát, így tehát a felvehető hitel összegére is hatással van.
Nyolc nagy bankból eddig négy számolt a bónusszal. Ha ennek elfogadhatóságában is várható változás – és a tervek szerint egységesítik a szabályt, miszerint a bónusz, prémium, jutalom nem vehető majd figyelembe terhelhető jövedelemként július 1-jétől –, akkor az az ügyletek akár 50 százalékát is érintheti. Fontos megjegyezni, hogy eddig sem minden bank használta ki a maximális JTM korlátokat. Van olyan óvatosabb pénzintézet, amelyik 600 ezer forint nettó jövedelem felett is 60 százalék helyett csupán az összeg felét engedi terhelni, ezen összeg alatt pedig mindössze 40 százalékot engedélyez.
A JTM számításában bevezetésre váró változás súlya egy 500 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező ügyfél példájával érzékeltethető a leginkább, hiszen az új szabályozás életbelépését követően az ügyfél által felvehető hitelösszeg 5,5 millió forinttal lesz kevesebb a jelenleginél. Az említett jövedelemmel június 30-ig egy húszéves futamidejű, 9 százalékos kamatú, 33,5 millió forint értékű lakáshitelt 300 ezer forintos havi törlesztőrészlettel is fel tud venni az ügyfél. Július 1-jétől az 50 százalékos JTM szabály miatt az 500 ezer forintos jövedelem már csak legfeljebb 250 ezer forintos havi törlesztőrészlettel terhelhető. Tehát a felvehető hitelösszeg 33,5 millióról 28 millió forintra csökken.
