Nincs az a rossz, aminél ne jöhetne még rosszabb! – megboldogult Szavics kollégám egyik kedvenc mondása volt ez, nevettünk is rajta épp eleget, mi fiatalok, aztán meg itt van, lépten-nyomon őt igazolja az élet.
Mert mi történt ma reggel is? Gyanútlanul elindultunk Veszprémbe Lovasról, és mit ad Isten, a Penny logisztikai központja magasságában áll a városba vezető két autósor. Maszk, koronavírus meg ilyesmi, ezekre fel voltunk készülve, de hogy még közlekedési kellemetlenségek is?
A külső kocsisor kicsit dinamikusabban álldogált, de mi besoroltunk a belsőbe, merthogy a városközpontba megyünk. Na, pont rosszul, mert megérte volna a fehérvári úti kis kerülőt választani és aztán egy kis hurokkal visszafordulni a városba a balatonfüredi bejáró helyett. A külső sor egy kicsivel gyorsabban haladt. Gyorsabban? Egy lágytojás megfőtt volna, vagy tán még a UPC hibabejelentője is felvette volna a telefont, mire moccantunk előre, mert végül csak átsoroltunk ebbe a szélső sorba. Ám mások is sorolgattak, szerintem ez még plusz lassítja az egészet. A Balatonalmádi felőli kocsisor közben meg csak ömlött a szervizúton, a déli elterelő úton befelé a füredi kereszteződésbe.
Reggel fél kilenc volt, tehát már a csúcsidő után jártunk, mégis szinte kibírhatatlanul lassan haladtunk: fél kilenctől háromnegyed kilencig tettük meg ezt az egy-két kilométeres szakaszt. Zaklatott idegállapotban néztük az órát, azt hittük korán érünk, közben meg elkésünk! Mi van itt reggel 6 és 8 között, illetve 16-tól18 óráig?
Majd ha megépül a három felüljáró, jobb lesz – nyugtatgattuk egymást. De mikor? Másfél év múlva? Mi lesz itt jövő nyáron a balatoni forgalommal? Ehhez képest a kritikus pontokon nincs az a nagy építési lendület, láttunk ugyan néhány munkást és gépet, a füredi kereszteződésben áll a négy vasbeton láb, de mikor lesz ezen út?!
Eszünkbe jutott, hogy ezentúl Csopak–Balácapuszta–Nemesvámos felől közelítünk Veszprémbe, ha nagyon muszáj. Haha, olyan szép és megnyugtató volt az a vidék, még a múltkor is a végeláthatatlan repce meg méhlegelő földekkel. Kerülő? Biztos. De akkor se hagyom magam idegesíteni.
Aki nem érti, mi bajom, nem baj. Olvassa el újra, vagy próbálja ki!