– A multinacionális cégek anyagi érdekei rendre felülírták a nemzeti érdeket. Az utóbbi időszakban ráadásul az akkumulátorgyártás került a fókuszba – mondta csütörtöki veszprémi sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnöke.
– A kormány eddig is az autóipart tekintette gazdaságpolitikája motorjának – folytatta a képviselő-asszony. – A lítiumionos akkumulátorokat gyártó üzemek Magyarországra hozatalával a kormány újabb függőségbe taszítja hazánkat. Eddig az orosz gáztól és olajtól függött az ország, a jövőben pedig az akkumulátorgyártáshoz szükséges ritkaföldfémektől, elsősorban a lítiumtól fog. Tudjuk azt is, hogy az akkumulátorok újrafeldolgozása nehezen járható út, hiszen azokból ötször annyiba kerül a lítium kinyerése, mint a földfém megvásárlása. Épp emiatt jelenleg az unióban mindössze az elhasznált akkumulátorok öt százalékát dolgozzák fel, miközben 2025-re a becslések szerint több mint 10 millió tonna elhasznált akku lesz a közösség területén. Az érvényben levő európai szabályozás alapján az akkumulátorgyártóknak maguknak kell kezelniük a gyártás során keletkezett hulladékokat. Ne engedjük meg, hogy Magyarországból akkumulátorhulladék-temető legyen! És ne engedjük, hogy a külföldi, egyre inkább távol-keleti munkavállalókra épüljön a hazai ipar! Egy felelős kormánynak arra kell törekednie, hogy minőségi munkahelyek létrehozásával itthon tartsa, illetve külföldről hazacsábítsa a fiatalokat.
Gerstmár Ferenc, az LMP – Magyarország Zöld Pártja veszprémi önkormányzati képviselője a következőket tette hozzá:
– Utóbbi kihívás Veszprémben is jelentkezik. A város népessége csökken és elöregedik. A Veszprémben működő cégeknél egyre magasabb a külföldi munkavállalók száma. A megyeszékhely fenntartható városfejlesztési stratégiája a város általános helyzetképének és középtávú céljainak összefoglalása. Ez a dokumentum említi azt a kockázatot, hogy Veszprém gazdasága kiszolgáltatott az autóipari beszállítói láncok ágazati sokkjainak, trendjeinek. Ugyancsak itt olvasható, hogy a meglévő, a Pannon Egyetemre és a helyi iparvállalatokra épülő kutatás-fejlesztési ökoszisztéma nem képes országos és nemzetközi hálózatok részévé válni.
A képviselő szerint a megfelelő tér adott a változó gazdasági körülményekhez való adaptációhoz: elsősorban a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztésével. Kitörési pontot jelenthet startupok helyzetbe hozása, amelyhez elengedhetetlen az irodakapacitás és a lakhatási lehetőségek bővítése. Gerstmár Ferenc hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy Veszprém ne veszítse el versenyelőnyét, melyet a relatív magas iskolázottságú népessége jelent.
– A feladat világos. Ideje, hogy a városvezetés érdemben foglalkozzon vele – szögezte le.
A vezető képen Gerstmár Ferenc és Schmuck Erzsébet