A magyar bankrendszerben a hazai pénzintézetek legfeljebb néhány tízmilliárd forintot tudnak még hitelezni a kormányközeli vállalkozók projektjeihez. Magyar részről ez lehet a legfőbb indoka annak, hogy a kormány Budapestre engedi és kivételes jogokkal ruházza fel az orosz Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) – olvastuk a 168óra.hu oldalán.
Tavaly decemberben állapodott meg Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzetközi Beruházási Bank kormányzótanácsával arról, hogy Magyarországra helyezi székhelyét az orosz pénzintézet. Vlagyimir Putyin 2012-ben döntött arról, hogy újraéleszti az egykor KGST-banknak nevezett IIB-t. Egy nemzetek fölötti, különleges jogokkal felruházott intézményben gondolkodott, olyanban, mint amilyen például az Európai Fejlesztési Bank (EIB) és amilyenből jelenleg öt van az Európai Unió területén. Ahogyan még 2013-ban Szergej Lavrov külügyminiszter kifejtette, a bank segítheti azt az orosz törekvést, hogy „létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.
Politikai és gazdasági szakértők szerint Putyin számára azért fontos a megállapodás, mert segítheti külpolitikai törekvéseit, ugyanis nagyobb befolyást szerezhet a korábban uralt kelet-közép-európai térségben, illetve az Európai Unión belülről juthat számára fontos információkhoz a NATO- és EU-tagállamok IIB-n keresztül finanszírozott fejlesztéseivel kapcsolatban.
Az IIB-t 1970-ben alapították. Az akkori Szovjetunió mellett főleg kelet-európai szocialista országok voltak a tulajdonosai, közülük később többen, így Magyarország és Lengyelország is kiléptek. Magyarország épp az első Orbán-kormány idején, 2000-ben. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a bank tevékenysége nem átlátható. A kormány álláspontja szerint a székhely Budapestre helyezése egy lépés afelé, hogy erősödjön Magyarország nemzetközi pénzügyi központ jellege. Bővebben erről a témáról itt olvashat.
