Még csak ma kezdődik hivatalosan a 2024/25-ös tanév, de néhány napja már botrányoktól hangos a média. A furcsa miniszteri rendelet, a mobilstop tényleg eltakarja a közoktatás összeomlását?

Sokak szerint a mobilstop kihirdetésének célja, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a közoktatás áldatlan állapotáról: az országban hiányzó 30 ezer tanárról, az épületek rossz, sok helyütt életveszélyes állapotáról, a szaktantermek létesítésének elmaradásáról, a kormány által 2022-ben ígért, kormánybiztossal is megerősített informatikai program leállásáról, ami négy év alatt 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot ígért. Ennek a felét sem kapták meg. Ehhez jön még vagy 30 oktatási intézmény „fej nélküli” működése, csak mert nem a tankerületek kedvencét választották meg, akkor inkább egy évig üresen maradnak az igazgatói helyek. Pluszban olyan óvodák és iskolák azonnali megsemmisítése, törlése a nyilvántartásból augusztus utolsó napjaiban, amelyek figyelemzavaros, SNI-s gyerekekkel foglalkoztak, s akiknek 100 kilométerrel távolabbi iskolát javasoltak.

Úgy tűnik, elkapkodta augusztus elején a belügy a nemkívánatosnak minősített mobilokról megfogalmazott rendeletét, így most aztán visszahullik a fejükre a pongyola megfogalmazás minden következménye. A rendelet még hatályba sem lépett, egyik értelmezőjét, az ország 9. legjobb gimnáziumának igazgatóját máris fölmentették pozíciójából, mert élt a rendelet nyújtotta lehetőséggel, továbbra is használják diákjaik a tanórai munkához a mobilokat és nem gyűjtik be őket. Az oktatási államtitkárnak csak azután volt kifogása ez ellen, amikor az iskola honlapja alapján az információ a médiából bárki tudomására jutott. Minthogy a fideszes vezetésű iskolák megoldása is: ott sem veszik el a kütyüket, „megoldják okosba”. A Madách felmentett igazgatója nem ezt az utat választotta: „Mi a diákjainkat eddig nem a hazugságra neveltük.” Tudniillik: legyen két mobiljuk, az egyiket csempésszék be, ráadásul előzetesen a Kréta-adminisztrációban le kell írni a használat célját, az engedély időtartamát.

Hoztak egy rendeletet, amelynek betartásához nem teremtették meg a feltételeket: a gimnáziumokban a kötelező fakultációk miatt alig van osztályrendszerű tanítás. Máskor kezdődnek és végződnek az órák, az osztályfőnökök képtelenek a begyűjtésre. Néhány helyen trezorral próbálkoznak, de ha 18 ember fér hozzá, valójában ki felel a drága kütyükért? Azok adattárolási biztonságáért? Jogász szülő szerint több oldalon kellene sorolni a kérdéseket, ha valóban komolyan venné a szabályt, ami még sehol sem lépett életbe, mert ahhoz először módosítani kell a házirendeket, azt véleményeznie a szülői szervezetnek, majd a diákönkormányzatnak.

Mások úgy vélik, a kormány takargat. A mobilstoprendelettel megakadályozzák, hogy a diákok ne tegyenek fel a netre olyan iskolai felvételeket, amelyek lejáratják az intézményben folyó munkát. Ne lássák a visszásságokat, amiket a felvételek bemutatnak: hogy erőszakos diákok bántalmazzák, félelemben tartják a társaikat, hogy a tanárok közül néhányan rosszul oktatnak és basáskodnak, vagy hogy az antiszociális diákok gátolják, tönkreteszik az iskolai munkát, és a pedagógus ez ellen gyakran semmit sem tehet.

A Lovassy tanára, Katanics Sándor meggyőződése, hogy tudásellenes és rendkívül kártékony az intézkedés. „Szűk látókörű, buta ember az, aki azt hiszi, ezzel a mobilhasználattól függőségbe kerülő diákok gondjait megoldották. Évtizedekkel rugdalják vissza a múltba azokat, akik viszont tudásuk gyarapításához használták a tanítás során, amivel gyorsították és praktikusabbá tették az ismeretek rögzítését. Nyilván, ahol a miniszterelnök még mindig a készpénzhasználat feltétlen híve és saját bevallása szerint sem képes rendesen elboldogulni a mai kor modern eszközeivel, ott az egész kormányzás ilyen. Tudásellenes retrográd az irány, a tudásellenesség teret nyer.”

Miért kell az órán mobilt használni?
1. Mert a lebutított szöveggyűjteményekből hiányzik a magyar- és világirodalom számos, emblematikus verse, amelyet telefonon olvasunk.
2. Mert az irányzatos, egyre jobban leegyszerűsített történelemkönyvekből hiányzik az a forrás, amelyre a tankönyv hivatkozik.
3. Mert a tizenoldalas feladatlapokat lehetetlen kinyomtatni az erőforrások hiánya és a papírpocsékolás elkerülése miatt.
4. Mert csoportos feladatokhoz, órai prezentációhoz szükséges háttérismereteket biztosít.
5. Mert 2024-et írunk.

Vezető kép forrása: en.horus