Horváth Gábor egykori világbajnoki ezüstérmes kézilabdás akár boldog ember is lehetne. De nem az. Egy évtizede szélmalomharcot vív hatósággal, bírósággal, ügyvédekkel, barátokkal, ellenséggel, jogászokkal. Súlyos sérelmek nyomasztják, a maga igazságáért küzd fáradhatatlanul, de egyelőre eredménytelenül.
Előttem hatósági és bírósági eljárások dokumentumai, összefűzött rendezett irathalom, benne egy évtized sérelmei. Horváth határozott és elszánt. Látom, a saját démonjaival is meg kell küzdenie ahhoz, hogy elengedhesse az ügyet, amely mára a lételemévé vált. Higgadt, monoton hangon pergeti a történetet, próbálom megfejteni hogyan kezdődött, hogyan vált meggyőződésévé, hogy a hatóságok kimondottan „rászálltak”?
– Ki akartak csinálni – legyint lezser undorral. Szerinte 2013-ban kezdődhetett, amikor még tagja volt az MKB Veszprém férfi kézilabdacsapat elnökségének. Majd vezetőségváltás történt, s ezekben az években a veszprémi kézilabdasport a politika játékszerévé vált.
Körön kívül kerültek azok, akik a veszprémi kézilabdát megteremtették, felépítették, működtették. Horváth sikeres üzletemberként lehetőségeihez mérten anyagilag is támogatta a csapatot. Ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a klub sok adósságot és adótarozást halmozott fel, ennek szanálásához már semmilyen módon nem kívánt hozzájárulni.
Az ügy
Az ügy egy jogerős adóhatósági határozattal, lezárt bevallási időszak utólagos ellenőrzésével kezdődött, majd következett egy felülellenőrzés, ami ugyanazon bevallási időszakra és adónemekre vonatkozott. Míg az első vizsgálat semmilyen szabálytalanságot nem észlelt, a második revízió már csaknem 100 milliós adóhiányt állapított meg.
– Az előző vezetőség 170 millió adótarozást halmozott fel, és úgy gondolták, hogy akár ki is segíthetném a klubot a cégeim bevételeiből, de nem voltam hajlandó. A könyvelő elvitte a balhét. Aztán rám rontott a NAV. Pont az én családi vállalkozásom szúrta ki. Ekkor kezdődött a kálváriám.
– A NAV vizsgálata 2013-ban két cégem, a Horeal ingatlanforgalmazó és a H-REAL ingatlanhasznosító 2010. és 2011. évi gazdasági kapcsolatára terjedt ki, amit az adóhatóság „intézkedést nem igénylő megállapítások” közé sorolt. Legnagyobb meglepetésemre néhány hónap múlva a már lefolytatott ellenőrzéssel lezárt időszakra a NAV-elnök felülellenőrzést rendelt el, melyet ismételt ellenőrzésként végezett, ugyanazon időszakra és adónemekre. A vizsgálat 36 oldalon aprólékos indoklással, az adózó, vagyis a Horeal Kft. terhére 98 millió 680 ezer forintos adóhiányt állapított meg – közli rezignáltan és hozzáfűzi, akadtak benne „szándékosan vétett hibák”. Környezetében többen arra biztatták, ne húzzon ujjat a hatósággal, inkább fizessen. Megerősíti: igen, fizethetett volna, de esze ágában sem volt.
Kapcsolt vállalkozások
Az adóhatósági dokumentumok szerint a revízió feltárta, hogy Horváth Gábor féltucatnyi kapcsolt vállalkozásai „gazdasági indokok nélkül, színlelt szerződéseket kötöttek egymással, ami kizárólag adóelőny elérését szolgálta”. Horváth a szabad vállalkozás jogára és a vizsgálat mulasztásaira hivatkozva megfellebbezi a határozatot – sikertelenül. Ami még inkább megerősíti azon meggyőződésében, hogy a VIP-páholy felől fújthatott a szél:
– Vida Ildikó, a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnöke 2014-ben októberében helybenhagyta a felülellenőrzési hatóság határozatát, de én nem hagyhattam ennyiben, és jogorvoslatért a Veszprémi Közigazgatási a Munkaügyi Bírósághoz fordultam – fűzi a beszélgetés fonalát, de nemigen lepődöm meg azon, hogy a bíróság elutasítja a felperesi keresetet. A Horeal Kft. veszít, Horvát úrnak 2 millió forintja bánja. De nem tágít: egy év múlva (2016-ban) vaskos beadványával jogorvoslatért a Kúriánál kopogtat, ám a felülvizsgálati bíróság hatályban fenntartja a munkaügyi bíróság határozatát. A felülvizsgálati illeték 3,5 millió forint.
Horváth úr nem hagyja
A tekintélyt parancsoló alkatú kézilabdaklasszist kemény fából faragták. Nem érdekli, hogy mi fog történni, mondja, de nem tűrheti, hogy a méltóságában megtapossák. Monoton hangon fűzi a történetet, nemigen ügyelve az idősíkokra, némi utómunkát varrva a krónikás nyakába. Az idővonalon 2017-ben vagyunk. Horváth úr fáradhatatlan. A Kúria egy évvel korábbi „alaptörvény-ellenes döntésével” szemben alkotmányjogi panasz nyújt be az Alkotmánybíróságon – de az elutasítja a panaszt. Már csak egy lehetősége marad: a legfelsőbb fórum, az Emberi Jogok Európai Bírósága. A beadvány minden szükséges dokumentummal eljutott a címzetthez, de a válasz lesújtó: „Az alkotmányjogi panasz elbírálása, azaz a Kúria ítéletének alkotmányos felülvizsgálata a kérelem benyújtásakor még nem zárult le”. Magyarán, Horváth úr ügyvédje nagyot hibázott: nem várta be a határozat jogerőre emelkedését. Az európai fórum csak akkor fogadja a panaszos kérelmét, ha már minden hazai jogorvoslati lehetőséget kihasznált.
Horváth Gábor iszonyatos sok munkát felemésztő háborúja és az ezzel járó – feltételezhetően horribilis – ügyvédi költségek sem rendítik meg. 2020-ban perújítási kérelmet nyújt be a Veszprémi Törvényszéken a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6 évvel korábbi határozatával szemben, remélvén, hogy a perújítás során hatályon kívül helyezik azt. (Az ügyben a Horeal Kft. a perújító felperes, a NAV elnöke az alperes). Horváth úr talán már meg sem lepődik azon, hogy nem lesz perújítás, de ő tántoríthatatlan. Az ismételt jogi kudarc után egy évvel ismét az Alkotmánybíróságnál kopogtat: ezúttal alkotmányjogi panasszal él a Kúria korábbi döntésével szemben, hivatkozván a tisztességes eljárással való jogainak sérelmére.
A 170 millió
– Tönkretettek. Hamis bizonyításon, hazug, nem tényszerű megállapításokon, prekoncepción alapuló határozatok, a NAV törvénytelen határozataival félrevezetett, megtévesztett bírósági ítéletek alapján rendelte el a Veszprémi Törvényszék a cégem felszámolását. A felszámoló a Takácskerti 2,2 hektáros, kereskedelmi célú telkem messze a piaci ár alatt becsülte és adta el, így tartoztam még 70 millióval a felszámolónak, vagyis a NAV-nak. Kerek lett a kézilabdaklub 170 milliós adóssága. Behajtották rajtam – foglalja össze az elmúl tízéves (h)idegháború lényegét, nyomatékosítván, hogy minden szavát dokumentumokkal tudja alátámasztani.
„Akkor a szívem is megállt”
– A balatonfüredi Aranyhíd sétányon a csodálatos panorámájú vízparti ingatlan életem nagy boldogsága volt. Az Erdész üdülőt versenytárgyaláson nyertem el, illetve vásároltam meg még 2006-ban. A versenytárgyaláson is az érzelmeim vezéreltek, mindenáron meg akartam szerezni és sikerült is. Nagyon boldog voltam. Gyermekkorom nyarait itt töltöttem, és a gyerekeim, majd később az unokáim is ezen a parton élvezték a nyarat. Nem csoda, hogy mások is szerették volna megszerezni. A NAV felülellenőrzése nem volt véletlen, sok-sok összefonódás jelezte, hogy valakik tönkre akarnak tenni, hogy megszerezzék cégeim, az ingatlanaim, köztük elsősorban a vízparti üdülőt – mondja és feldúltságát nem leplezvén tér rá az „igazi nagy szívfájdalmára”. – A felszámoló folyamatosan zaklatott, nyomást gyakoroltak rám, fenyegettek. Lóhalálában, esetleges árverezés fenyegetettségének terhe alatt, messze a piaci áron alul voltam kénytelen túladni rajta, hogy mentsem a menthetőt. Egy füredi székhelyű cég vette meg, majd ezt követően – élvén az elővásárlási jogával – a balatonfüredi önkormányzat tulajdonába került. Akkor a szívem is megállt.
2022- ben a felszámoló törölteti a Horeal Kft.-t a cégnyilvántartásból.
Az Aranyhíd sétány 7. előtti partszakaszon „négy évszakos fejlesztésű” luxusstrand épült. Egész nyáron zárva volt.
Horváth Gábor állampolgári panasszal fordult Novák Katalin, azóta lemondott köztársasági elnökhöz, Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterhez, dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez, Varga Mihály pénzügyminiszterhez, dr. Sors László NAV-elnökhöz, dr. Varga Judit volt igazságügyi miniszterhez, dr. Dégi Zoltánhoz, a NAV Veszprém megyei elnökéhez, hogy közreműködésükkel segítsék, a lefolytatott törvénysértő NAV-felülellenőrzés eljárási ügyének teljes körű kivizsgálását. Válaszra nem méltatták.
