Csupa egyszínű vászon, bevonva ipari festékkel, unalmas – ez a XXI. századi látogató első gondolata a Tabula rasa című kiállításon. Ám másodjára eszünkbe jut, hogy mekkora felfordulást okoztak ezek a képek az akadémiai festészetben a maguk idejében, még ha Magyarországon megkésve is. Van bennük magatartás, hit, rögeszme, hogy tiszta lappal kell indulni!
Félre kell söpörni az útból a hagyományos képeket, amik a közvetettség átkát nyögik és ezért nem felelnek meg a célnak! Az üres teret újra meg kell hódítani, penetráns alapszínekkel újra birtokba venni! – ez volt a monokrómok hitvallása. Legyen tabula rasa!
A kék ipari festékkel dolgozó Yves Klein, a blau Klein mondta állítólag, hogy „én nem festő vagyok, hanem filozófus”. Ezekben a nyár végéig Veszprémben látható monokróm képekben is sok a filozófia. „Ahogy a misztikusok tevékenységének végeredménye szükségképpen via negativa, Isten nélküli teológia, sóvárgás a tudás mögötti tudatlanság után és a beszéd mögötti csönd után, úgy a művészet is szükségképpen a nem-művészet, az alany (a tárgy, a kép) megszüntetése a véletlennek a szándékkal való helyettesítése és a csönd kergetése felé törekszik” – írta esszéjében Susan Sontag 1967-ben.
Merész játékot űztek az újító festők, Károlyi Zsigmond tanítványai, miközben a talajt keresték, amiben megkapaszkodhatnak. Mindeközben a legegyszerűbb és legbizarrabb megoldásokhoz jutottak. Meggyőződhetünk róla a Vass László Gyűjteményben és a Csikász Galériában látható nagyszabású kiállításon.
Megnyitó beszédében Mucsi Emese, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kurátora elmondta, hogy a rendszerváltás a Magyar Képzőművészeti Főiskola szellemiségében is fontos fordulópontot jelentett. Más legendás oktatók mellett Károlyi Zsigmond is ekkoriban, 1990-ben kezdett el itt tanítani. Elindította monokróm kurzusát, amely a XIX. századi pedagógiai elvekkel szemben a monokróm/radikális festészetet tekintette az új akadémiai gondolkodás alapjának. Ennek az időszaknak állít emléket az augusztus 31-éig látható kiállítás, a Tabula rasa, ami a Godot Kortárs Művészeti Intézetből indult, és Budapest után most megérkezett Veszprémbe.
A Művészetek Háza Veszprém két kiállítóterében az osztály tanárainak, Károlyi Zsigmondnak, Bernát Andrásnak, Gál Andrásnak, a hallgatók közül pedig Erdélyi Gábornak, Gálik Andrásnak (KIS VARSÓ), Havas Bálintnak (KIS VARSÓ), Káldi Katának, Ősz Gábornak és Szabó Dezsőnek az alkotásai láthatók.
A tárlat magángyűjtemények mellett a Kisterem, a Neon Galéria és a Vintage Galéria segítségével valósult meg.
A vezető képen Grászli Bernadett, a Művészetek Háza igazgatónője köszönti a kiállításmegnyitó közönségét és a művészeket. Fotók: a szerző