Mintha geometrikus festők vagy még inkább op-art művészek kiállítását látnánk a Pannon Egyetem aulájában. Ám nem erről van szó, a meghívóból kiderül, hogy esztétikum és tudomány találkozását csodálhatjuk meg, elektronmikroszkópos felvételeken.
Baktériumok, üledékek, algák, kristályok struktúrájának rendje, illetve hibái kápráztatnak el bennünket több milliószoros nagyításban. Dr. Pósfai Mihály professzornak és csapatának elektronmikroszkópos felvételei mindenekelőtt a legelemibb varázsukkal, mint technikai bravúrral ejtenek ámulatba bennünket.
A kiállítás elsődleges célja éppen ez, hogy a modern tudomány eredményeit közelebb hozzák az emberekhez, mint dr. Vonderviszt Ferenc, a Műszaki Informatikai Kar professzorának megnyitó előadásából megtudhattuk. Az elektronmikroszkópos felvételek abba a nanovilágba nyújtanak betekintést, amelyről nincsenek tapasztalataink, hiszen atomi precizitással határozzák meg az anyag szerkezetét. Tehát itt és most kiterjesztett látással van dolgunk.
A nanovilág szépsége
Az esztétikum és tudomány találkozását reprezentáló kiállítás tanúsága szerint, úgy kezelik a tudósok a változatos transzmissziós elektronmikroszkópos technikákat, mint festők a színeket, vagy grafikusok a jeleket – de természetesen nem ez az elsődleges feladatuk. Ez szerelem, ehhez képzőművész szem kell, ami Pekker Péter laborvezetőre jellemző elsősorban.
A kiállított munkák nagyobb része az ő nevéhez fűződik, de a többiek is szívesen ragadják meg a nanovilág vizuális szépségeit. A Nanolab a Pannon Egyetem (PE) elektronmikroszkópos laboratóriuma a szilárd anyagok szerkezetének, összetételének, morfológiájának a vizsgálatára jött létre. Munkatársaik a Környezeti Ásványtan Kutatócsoport tagjai. A Veszprémben 2018 óta működő Nanolab intenzív tudományos munkát végez, több mint 30 tudományos publikációjuk van, saját kutatásaikon túl mérésszolgáltatást végeznek mind az egyetemen belüli, mind azon kívüli felhasználók számára.
Kiterjesztett látás – elektronmikroszkóppal
Vizsgálják például az üledékképződést a Balatonban – mint azt dr. Pósfai Mihály professzor, a kutatócsoport vezetője élvezetes tárlatvezetés során elmondta. Elektronmikroszkópon át elemzik az algavirágzás körülményeit, aminek itt most egy igen esztétikus eredményét, különleges megjelenési formáját láthatjuk. De Pósfai professzor vizsgálta Amerikában például a légköri aeroszol részecskéket is, azt, hogy milyen a szennyezéstől mentes óceán feletti levegő. Ennek esztétikus eredményét megnézhetjük a kiállításon. Első ránézésre olyan, mint egy Joan Miró-grafika.
Vajon volt-e Joan Mirónak, Victor Vasarelynek és a többi, geometriával, anyagstruktúrákkal dolgozó képzőművésznek száz évvel ezelőtt mikroszkópja? Elektronmikroszkópja biztosan nem volt, mert később találták fel. Vélhetően a fantáziájukból meríthettek a művészek, miközben azért már sejthettek egyet-mást a kristályok és más anyagok bámulatosan precíz világáról, a molekulák szimmetriájáról, a csillagködök és a matematikai halmazok követhető logikájáról.
Az alkotók, a Nanolab munkatársai (balról jobbra): dr. Pósfai Mihály, Molnár Zsombor, Pekker Péter és dr Imran Uddin
Lám, alig múlt el száz év és mi már kiterjesztett valóságként találkozunk ennek a nanovilágnak a képeivel. Semmi szemfényvesztés, semmi misztikum és borzongás. Csupán a természettudományos racionalizmus kapcsolódása a művészethez.
Az Esztétikum és tudomány találkozása elektronmikroszkópos felvételeken című kiállítás a Pannon Egyetem aulájában február 14-én nyílt meg és február 28-ig látogatható.
Vezető képünkön: Gránátásvány elektrondiffrakciós felvétele. Fotók: a szerző
