Sajnos megtörtént. Igen, ilyen is előfordul, és ökölbe szorul a kéz, összeszorul a szív. Nem, nem a közterületen kirakott gyűjtőszigeten. Benn a családi házas övezet kellős közepén. Sőt, Veszprémen kívüli településen, ahol – azt gondolnánk – egy házőrző elvesztése jobban megérint egy családot.
Hogy semmilyen érzés nem szorult az elkövetőbe, az biztos. Pedig szoríthatott volna ott mellkas tájékon valami, amikor beletette. Elfogadhatatlan, hogy így búcsúzzunk egy kutyától, felfoghatatlan, hogy ennyire nem jelentett semmit.
Arról amúgy van fogalma az elkövetőnek, hogy ha a tetemet nem veszik észre az edények ürítését végzők, akkor az könnyen megfertőzheti a tisztán gyűjtött szelektív hulladékot?
Aljas tett volt, szégyellheti magát, aki ezt elkövette!
bonyhádi