Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 2017. július 1-jén majdnem 7,6 milliárd ember élt a Földön. Az 1950. évi 2,5 milliárdos népesség napjainkra a háromszorosára gyarapodott. Lassuló ütemben, de ezután is tovább növekszik a Föld lakossága. A világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – 2050-re 9,8 milliárdra nő, és 2100-ra már 11 milliárd fölé emelkedik. Július 11-e a népesedési világnap.
A népességnövekedés az egyes földrészeket eltérő módon érinti. Az afrikai kontinens népessége 1950 óta 5,5-szeresére nőtt, Latin-Amerikáé és a Karib-szigeteké, valamint Ázsiáé és Óceániáé pedig több mint a 3-szorosára. Észak-Amerika lakossága mindeközben a duplájára emelkedett. A legkisebb növekedés Európában következett be, mindössze 1,4-szeres gyarapodással.
Mindez átrajzolta a Föld népességének kontinensek közötti megoszlását. 1950-ben Ázsia lakossága tette ki a világ népességének 55%-át, ez 2017-ben 60%-ra (4,5 milliárdra) emelkedett. Afrika népességének részesedése ugyanezen időszak alatt 9-ről 17%-ra (1,3 milliárdra) nőtt. Európa 1950-ben a Föld népességének még több mint egyötödét adta, napjainkban a 742 millió fő alig egytizedét. A másik három földrész (Latin-Amerika és Karib-szigetek, Észak-Amerika és Óceánia) együttes részaránya változatlanul 14% maradt. A világ két legnépesebb országában, Kínában és Indiában a Föld lakosságának 19 (1,4 milliárd fő), illetve 18%-a (1,3 milliárd fő) él. A két ázsiai országban külön-külön is többen élnek, mint a három legkisebb lakosságú kontinensen együttvéve.
Az Eurostat adatai szerint az unió 28 tagországának népessége 2016. január 1-jén 510,3 millió fő volt. A népességnövekedés 1960 óta töretlen, és összességében az elmúlt több mint fél évszázadban közel 104 millió fővel, 20%-kal emelkedett az unióban élők száma. Az Eurostat által készített prognózis alapváltozata szerint az unió népessége a XXI. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik: 2045-ben eléri maximumát, 529,1 millió főt. Ezt követően a trend lassú csökkenésbe, majd stagnálásba megy át, 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik. 2080-ban az Eurostat számításai szerint 82,4 millió fős népességével a jelenlegi tagországok közül az Egyesült Királyság lesz a legnépesebb (Franciaországot megelőzve). Magyarország a 8,7 millióra becsült népességnagysága alapján megőrzi 13. helyét a rangsorban, miközben részaránya 1,9%-ról 1,7%-ra csökken.
A Földön élők létszámának növekedésével párhuzamosan zajlik a népesség elöregedése. A termékenység csökkenésének és az életkilátások jelentős javulásának köszönhetően egyre idősebb korösszetételű a lakosság. A változások jól nyomon követhetők a három főbb korcsoport népességen belüli arányával: 1950-től a század végéig a 15 év alattiak aránya közel felére apad (34%-ról 18%-ra), míg a 65 éves és idősebbeké 4,5-szeresére nő (5%-ról 23%-ra). A közbülső csoport, a 15–64 évesek aránya az elmúlt évtizedekben mérsékelten emelkedett, majd 2100-ig kismértékű csökkenés várható, míg végül visszaáll a kezdeti, 60% körüli szintre. Érdemes külön megvizsgálni a 80 év feletti ún. legidősebb időseket. 1950-ben még az 1%-ot sem érte el a népességen belüli arányuk, alig voltak többen 14 milliónál. 2050-re napjaink 137 millió fős tömege megháromszorozódik, a század végére pedig meghétszereződik, meghaladva ezzel a 909 milliót, mindeközben súlyuk 8,1%-ra nő.
