Lehet-e hatékony és gyakorlatias egy olyan oktatási rendszer, ami nem integrálja magába a mobiltelefon-használattal járó digitális kultúrát? Napjainkban megoldható-e a telefonmentes iskolába járás – vagy esetleg kockázatokat rejt magában?

Pintér Sándor belügyminiszter legutóbbi rendelkezéseinek egyike nagy port kavart az országban. A mobilstop sokak szerint csak arra jó, hogy „elterelje a közvélemény figyelmét a közoktatás áldatlan állapotáról: az országban hiányzó 30 ezer tanárról, az épületek rossz, sok helyütt életveszélyes állapotáról, a szaktantermek létesítésének elmaradásáról, a kormány által 2022-ben ígért, kormánybiztossal is megerősített informatikai program leállásáról, ami négy év alatt 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot ígért” – olvashattuk lapunkban. Megkérdeztük olvasóinkat, szülőként hogyan vélekednek a mobilmentes oktatásról.

A Kréta rendszert kiegészítendő…

Egy érdekes szülői felvetés volt az, hogy amíg a Kréta rendszer ennyire nehézkessé teszi az információáramlást, a gyermeknek szüksége lehet a telefonra ahhoz, hogy a szüleit értesítse az eseményekről. Főleg egy olyan időszakban, amikor elmaradhat az oktatás vagy éppen rövidített órákkal zajlik tovább.

Akadt olyan szülő, aki a fentiekkel nem értett egyet. Hiszen lássuk be, az eddigi évtizedekben is megoldották valahogy a családok ezt a kommunikációs hézagot! Magyarország – és a világ oktatási vezetői is azon dilemmáznak, az innováció e terméke összességében butít és kerülendő, vagy éppenséggel megkerülhetetlen eleme a modern kornak? Az Unión belül számos intézmény vagy ország, köztük Olaszország is a mobilok legalább részleges kitiltása mellett döntött az oktatás bizonyos területein.

Biztonságban vagyok?

Egy volt diák hívta fel arra a figyelmet, hogy egyébként mobil nélkül sincs kizárva, hogy ne figyeljen oda a gyerek a tanárra, sőt! „Firkáltam, olvastam a pad alatt és olykor aludtam is az órán” – sorolta fel a lehetőségeket a volt nebuló.

Olvasónk úgy vélekedik, a telefon továbbá nagyban hozzájárul a gyermekek biztonságérzetéhez is. A diákcsínyek és a betegségek gyors megoldásokat követelnek, a mobilok pedig lehetővé teszik, hogy mindössze egy karnyújtásnyira legyen a segítség, bármibe is keveredik a tanuló.

Fegyelmezés 2024-ben

Nem mindenki ért egyet azzal, hogy ilyen lépés szükséges ahhoz, hogy rend legyen a tanórán. Akadt olyan olvasónk is, aki a tanári szigor hanyatlását és a gyerekek kezelhetetlenségét látja a rendelet mögött. „Milyen oktatás folyik a tanórán, ha a tanár nem tud rendet tartani?” Kommentben azonban érkezett rá egy olyan válasz is, ami a szülői nevelést kérdőjelezi meg, nem pedig a tanári szigort.

Kommunikáció és médiaszakos hallgatóként úgy vélem, hogy a mobil a jövő munkatere és – sajnos vagy nem, de – már ma is megkerülhetetlen. Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekek tudatos használói legyenek a digitális eszközöknek, ne pedig az eszköz használja őket, akkor az oktatásnak nagyon sürgősen kell a médiatudatosságra ráfeküdnie. Kezdhetnénk például azzal, hogy a hétköznapi életben, egy iskolai közegben hogyan és mikor kell elővenni a mobilt. Mert, hát végül is az irodából sem lesz kitiltva?!

Vezető kép forrása: Unsplash