Nem kaphatnak újabb támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek.
A Pannon Egyetem kancellárja szerint ez jelenleg „akut” problémákat nem okoz működésükben.
A magyar kormány nagyon hozzá akart jutni a 3000 milliárd forintos uniós támogatáshoz, ezért szeptember végén két törvénycsomag is a parlament elé került. Ezekben az unió kéréseit öntötték formába. Az Európai Bizottság egyebek mellett kifogásolta, hogy az egyetemeknek juttatott állami vagyont kezelő alapítványok kuratóriumait a kormány a saját politikusaival töltötte fel. A kormány ezért vállalta, hogy összeférhetetlenség kiküszöbölésére szabályokat hoz. A Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosítás szerint az uniós összeférhetetlenségi szabályok vonatkoztak az alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjaira is. Vagyis aktív politikusok nem lehettek közöttük. Így jó néhány miniszter, például Varga Judit vagy Navracsics Tibor sem maradhatott volna elnök. Néhány nap elteltével azonban az ügyes jogászok „kapcsoltak”, találtak kedvezőbb megoldást. A következő módosítás már csak azt mondta ki, hogy összeférhetetlenség esetén bizonyos döntésekben nem vehetnek részt a kuratórium tagjai. És bár a politikai szimpátia is bekerült a javaslatba, a kormányzati tagoknak nem kellett távozniuk a testületből.
A megoldás jogilag elfogadható, de úgy látszik, az Európai Bizottság valódi változásokat akar Magyarországon, szeretné biztonságban tudni a közös források felhasználását. Erről szólnak az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságainak december végén kelt levelei az ösztöndíjak és a kutatási pénzek korlátozásáról.
A pénzügyi tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor, aki egyben a Pannon Egyetem kuratóriumi elnöki tisztségét is betölti, az RTL híradójának azt nyilatkozta, „a tárgyalásokon hivatalosan soha nem volt szó, hogy kockázatosnak tartaná az Európai Bizottság, hogy aktív politikusok részesei a közérdekű alapítványok kuratóriumának”. A miniszter szerint a kormány és az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségét.
A tiltás összesen 21 magyarországi egyetemet érint, ennyi működik ugyanis alapítványi formában. Az uniós források szerint az elmúlt ciklusban 22 ezer magyar diák csereprogramját támogatták több mint 40 millió euró értékben, de jelentősek a kutatási támogatások is, csak a Corvinus Egyetem 3,6 millió euróban részesült.
Megkérdeztük a Pannon Egyetem vezetőit, miképp érinti ez a döntés az univerzitást. Csillag Zsolt egyetemi kancellár válaszából kiderült: A jelenleg futó uniós pályázatokat az intézkedés nem érinti, viszont amíg a korlátozás nem kerül feloldásra, bizonyos típusú forrásokra új támogatási szerződést nem tudnak kötni. Tehát a már futó projektekben a finanszírozás továbbra is folyamatos. Ez jelenleg „akut” problémákat nem okoz működésükben, ettől függetlenül bíznak benne, hogy a kérdés rövidtávon rendeződni fog, és visszaáll a korlátozásoktól mentes állapot. Jelentős – több milliárd forintos – pályázati állománnyal rendelkeznek, melyeknek egy része uniós társfinanszírozású. Mivel azonban a végrehajtási határozatban szereplő tiltás nem vonatkozik a „megosztott irányítású forrásokra”, ami az intézményi projektállomány túlnyomó részét adja, költségvetésüket ez csupán minimálisan érinti. A jelenlegi pályázati állományuknak a 2– százaléka tartozik abba a kategóriába, amire a bizottság végrehajtási határozata vonatkozik.
Fotó: Pannon Egyetem
