Európa egyik fele ég, a másik víz alatt. Ha sürgősen nem változtatunk az életmódunkon és nem helyezzük új alapokra a világgazdaság működését, akkor egyre elviselhetetlenebbé válik az élet a Földön és elkerülhetetlen az összeomlás. Az elkövetkező évtizedekben fog eldőlni az emberiség sorsa – állítják a tudósok.

Dr. Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke, az Ökológiai Központ kutatóprofesszora 2050 körüli időpontra teszi a civilizációs összeomlást. Dr. Gelencsér András akadémikus, a VEAB elnöke, egyetemi tanár 2040-re. Nagy kérdés, hogy legalább az emberiség egy részének, a civilizáció magvának sikerül-e fennmaradnia, de erre sincs garancia. Tisztázzuk: ami igazán veszélyben van, az a technikai civilizáció. A baktériumok, az egysejtűek, a papucsállatkák meg fognak maradni. A földi élet még akkor is megmaradna, ha a Föld szétrobbanna. A baktériumok a Föld maradványain is eléldegélnének még akár milliárd évig is.

– Nem velük van a baj, hanem velünk – magyarázza Szathmáry professzor, aki az evolúciót kutatja, miközben az összeomlás víziója rajzolódik ki a szeme előtt.

Szathmáry Eörssel a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Tudományról SzabadOn elnevezésű rendezvényén Gelencsér András beszélgetett. Nagy érdeklődés kísérte a rendezvényt, hiszen a témakör két nagy tudású professzoráról van szó. Plusz éppen most kaptunk kemény leckét időjárási szélsőségekből, pusztító hőségből és hirtelen jött árvízből. Evidens: ez már nem tudományos fantasztikum, hanem az életünk. A felmelegedés, a környezeti katasztrófa mára valósággá vált. És ahogy az lenni szokott, a baj nem jár egyedül.

– Akármerre nézek, mindenütt tornyosulnak a fellegek felettünk – fogalmazott Szathmáry Eörs. – Az igazi baj, hogy ezek szinergizmusba tudnak lépni, és az ördögi kör. Mintha nem lenne elég a sivatagosodás, itt van például az új fertőző betegségek veszélye is, amit támogat a klímaváltozás, hiszen az enyhe teleket simán túlélik a vírusok.

A beszélgetés, amiből idézünk, fent van a YouTube-on, érdemes meghallgatni.

Mindenki repked összevissza

A jövőtől való félelemre alapvetően az ad okot, hogy esztelenül, végtelenül önzőn él az emberiség. A világ népességének 20 százaléka használja fel az erőforrások 80 százalékát. Az emberi faj végletesen túlszaporodott ezen a bolygón, tönkretettük a természetet, feléltük a Föld erőforrásait. Ehhez kapcsolódik az energiaválság, a globális klímaváltozás. Rettenetesen környezetszennyezőn élünk, ész nélkül fogyasztunk:

– Mindenki repked összevissza, erre semmi szükség sincs. A repülésnél használt kerozin nincs megadóztatva. A világkereskedelem egy része teljesen felesleges, szükségtelenül gerjeszt teherforgalmat a levegőben és az óceánokban. Például miért kell egész évben mindenféle egzotikus gyümölcsöt enni, ami a bolygó másik felén terem? Azt kellene tudatosítani, ezeket az emberiség jövőjét veszélyeztető, feltorlódott problémákat nem lehet úgy megoldani, hogy valamiről ne mondjunk le.

Na de hát komolyan gondoljuk, hogy az segítene, ha nem ennénk banánt és nem utazgatnánk?

Tudsz jobbat?

Mindkét tudós sok probléma gyökerének a kapitalizmust tartja. Ami most történik, az a kapitalizmus csődje.

– De tudsz-e jobbat helyette? – kérdezte Gelencsér professzor Szathmárytól.

– Mind az emberek, mind az állatok világában azok a formációk voltak sikeresek az evolúció során, amelyek a legjobban tudtak rögtönözni és együttműködni – szólt a válasz Darwint idézve. – Abnormális ez a mindenek fölötti, esztelen verseny az együttműködés helyett. Ennek a vége, hogy az emberiség elenyésző százalékának a kezében összpontosul az eszméletlen gazdagság, amivel már nem tud mit kezdeni.

Globálisan, de országon belül is inkább a szembenállás a jellemző az emberiségre, márpedig ezeket a problémákat egymás ellen dolgozva nem lehet megoldani – szűrhettük le a beszélgetésből. Globális összefogásra lenne szükség. Nemzeti szinten nem lehet megakadályozni a globális összeomlást.

– Megnéztem, hogyan alakulnak a fegyverkezési kiadások 2000 elején. A világ minden táján GDP-arányosan már akkor emelkedtek, ami nagyon rossz előjel. Jelen pillanatban 40 háború folyik a világon, és ezeknek a száma nő – mutatott rá Szathmáry professzor.

Hozzáfűzte: sokszor kritizálják őket, hogy pesszimisták, az emberek rosszul vannak attól, amit hallanak tőlük a civilizáció összeomlásával kapcsolatban.

– Érezzék is rosszul magukat tőle, akkor fognak észhez térni és valamit tenni ellene! – hangsúlyozta.

Önmagáról azt mondta: hosszú távon pesszimista, de rövid távon optimistán cselekszik.

– Azt gondolom, ha nem csinálunk semmit, akkor biztosan fejre állunk, ha csinálunk valamit, akkor megúszhatjuk. Zuhanó repülőben vagyunk. Ha kényszerleszállást kell végrehajtani, nem mindegy, hogy mit cselekszünk. Ha hülyeséget csinálunk, akkor még gyorsíthatjuk is a katasztrófát. Ám ha jól csináljuk, akkor az utasok jó része megmenekülhet. Még akkor is van mit tenni, ha elkerülhetetlen az esemény – fogalmazott.

– Nem egyszerű eldönteni, hogy mit csináljunk, mi a jó. Közelmúltbeli hír, hogy például az amerikaiak bizonyos területen olyan geomérnökséget terveznek a felmelegedés ellen, amivel több eső lenne náluk. De ennek a mellékterméke az lesz, hogy Európában még rosszabbá válik a helyzet. A komplex rendszerekbe beavatkozni kemény dolog. Ezt viszont nem oktatják középiskolában vagy egyetemen – tért ki a részletekre.

Pszichopaták populációja

A lényeg az lenne, hogy máshogy kell élnünk. Ahogy Szathmáry professzor mondja, nem kellene csak a közgazdászokra és a politikusokra bízni a világ gazdaságát. Miért? Mert a politikusok négyéves választási ciklusokban gondolkodnak, nem látnak tovább előre, a közgazdászoknak pedig még ma is azt tanítják, hogy első az önzés:

– Hagyd a fenébe a magasztos elveket! Neked a legfontosabb, hogy bizniszt kell csinálni. Tessék a saját profitoddal foglalkozni! Ez a gazdasági tízparancsolatban az első. Mintha pszichopaták populációjára találták volna ki. Holott az emberré válásnál borzasztóan fontos volt az együttműködés.

Szathmáry Eörs professzor, aki Németországban és Angliában is tanít, úgy látja elkezdődött egy átalakulás, ami új alapokra helyezné az egész közgazdaságtant. A GDP maximalizálásáról jó ideje tudni, hogy nem lehetne a legfontosabb iránymutató. A politikusok ennek ellenére ezt figyelik. Miközben tudvalevő, hogy a GDP-t növelő technikák egyenes következménye a jólét(!), az élet minőségének a csökkenése lesz.

– Új alapokra kell helyezni nem csak a gazdaság, hanem az emberi társadalom működését is, mert a túlélés a tét! Ebbe beletartozik az oktatás, a politika átalakítása is. Nem lehet négyéves ciklusokban gondolkodni – hangsúlyozta a professzor.

Világvége „light”

Ha nem is omlik össze teljesen a civilizáció, a problémák akkor is meg fogják nehezíteni az életünket. Lehetséges egy összeomlás „light”. Gelencsér professzor szerint már az is az például, ha korlátozzák az áramot, internetet. Egy mágneses vihar taccsra tenné az egész civilizált világot, eltűnne minden adatunk. Miközben az emberek feje is lassan kiürül, hiszen minek használni az agyunkat, ha a mesterséges intelligencia fejében ott lesz minden eddig felhalmozott tudás.

A mesterséges intelligencia mindentől megkímél bennünket. Egyre több funkciót átvesz tőlünk. Az intellektuális, tudományos tevékenységnek is egyre nagyobb része lesz algoritmizálható. Nem kellenek majd például középszerű tudósok, mert minek, nem lesz rájuk szükség. Eljöhet az idő, amikor a mesterséges intelligenciának már einsteini asszociációi lesznek, és akkor az emberiségnek „nyugdíjba lehet mennie”. Semmi mással nem kell foglalkoznia, csak az alapfizetést felvenni és valamivel eltölteni az időt, golfozni stb. Mindeközben az agyunk teljesen összezsugorodik, és csak elvegetálunk. Nem vicc, tudományosan kimutatott tény, hogy az emberek agymérete folyamatosan csökken, akárcsak a háziasított állatoké. Elhülyülünk? A hülyeség nyilvánvalóan nő körülöttünk, hiszen nincs markáns szelekció a hülyeség ellen.

– Már folynak olyan kísérletek, amelyek során agyprotéziseket, chipeket ültetnek be az emberek fejébe. Ez jelenleg komoly betegségek kezelésére való. Igen ám, de ha elkezdik az egészséges emberek fejébe is beültetni ezeket a chipeket, akkor bárki fejébe berakható lesz akár egy Encyclopedia Britannica! És meg tudja tanulni az emberi idegrendszer, hogy kiolvassa az információt. Mi értelme lesz így a tanulásnak? Akkor még kisebb szelekciós nyomás nehezedik majd az emberekre, hogy okosak maradjanak. Ha egyáltalán megérjük – fejtegette Szathmáry professzor.

Lejár az emberiség ideje?

A beszélgetés végén Gelencsér professzor azt kérdezte a tudóstól, számít-e az elkövetkező két-három évtizedben a civilizáció alapjait újrateremtő tudományos felfedezésre vagy nem? A válasz szerint a legfontosabb innovációk nem a klasszikus, hanem a társadalmi technológiákban kell, hogy legyenek. Ez a túlélés kulcsa. Máshogy kell élnünk, más szervezetekben, más elvek mentén.

Ezt az utolsó kérdést erősítette Vonderviszt Ferenc professzor a hallgatóság soraiból azzal a hozzászólással, nem arról van-e szó, hogy egy nagy evolúciós változás előtt állunk, amikor biológiai evolúcióra már nincs is szükség? Az ember-gép komplexumok egyre fejlettebbek, és egyre jobban képesek lesznek uralmuk alá hajtani a világot. Eddig az ember dominált. Most érünk oda, hogy nagyjából a kettő hasonló szintre kerül. Ám a jövőben nagyon gyorsan fel fog vetődni a kérdés, kell-e egyáltalán ebbe a cybertérbe ember? Nem az történik-e, hogy gyökeresen más alapú lesz a fejlődés azzal, hogy megjelentek ezek a komplex, nagy tudású, szervetlen alapú mesterséges rendszerek? Szóval, biológiai evolúcióra itt már nincs is szükség?

Szathmáry Eörs szerint is borzasztóan releváns ez a kérdés. Az 1995-ben előbb angolul, majd két évre rá magyarul is megjelent könyve, Az evolúció nagy lépései pontosan erről szól. Az evolúcióban többször előfordult már az, hogy a hierarchia magasabb szintjén olyan evolúciós egységek jelentek meg, amelyek a korábbi evolúciós egységekre épültek rá.

– Mindent összegezve nem az történik, hogy ez a kiborg evolúció lesz a megoldás? Lehetséges-e, hogy az emberiség úgy fog túlélni, hogy egy nálunk fejlettebb civilizáció megmenti? És mint folyondárok a fán, mi is eléldegélünk a mesterséges intelligenciára támaszkodva? – fűzte tovább a gondolatot egy másik hozzászóló.

Nem mi leszünk a teremtés koronái, na bumm! Egyszer csak minden fajnak lejár az ideje. Na és aztán? Egy másfajta civilizáció kezdődik?

Vezető képünkön dr. Gelencsér András és dr. Szathmáry Eörs a Veszprémi Akadémiai Bizottság Tudományról SzabadOn elnevezésű rendezvényén. Fotó: a szerző