Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora és Hölvényi György európai parlamenti képviselő sajtótájékoztató keretében mutatta be a négy ország szakmai intézményeiből álló konzorciumot, amely a háztartási szilárd hulladék égetésének környezetkárosító hatásait vizsgálja nemzetközi szinten az elkövetkezendő két évben.
Napjainkban a levegőszennyezés, a szmog kialakulásában a háztartási szilárd tüzelésnek meghatározó szerepe van, a közhiedelemmel ellentétben még a nagyvárosokban is. A sokszor helytelen tüzeléstechnika és/vagy a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag használata mellett a törvény által tiltott, ámde sok helyen meglehetősen gyakori szilárdhulladék-égetés okoz súlyos környezeti károkat. Becslések szerint csak Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék végezheti háztartások kazánjaiban vagy kályháiban.
A magas fűtőértékű hulladék égetése rendkívül jelentős gáznemű szennyezőanyag- és részecskekibocsátással jár, és ezekkel olyan veszélyes anyagok is a levegőbe jutnak, mint például a nehézfémek, a műanyaglágyítók vagy a rákkeltő többgyűrűs aromás szénhidrogének. Az illegális háztartási hulladékégetés ezáltal súlyos egészségkárosító kockázatot jelent nemcsak a közvetlen környezetben, hanem a régióban élők számára is.
Az Európa-szerte megoldásra váró probléma nagyságrendjének és jellegének tudományos alapon történő felmérésére és megoldási módszerek kidolgozására az Európai Unió Környezetvédelmi Igazgatósága nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet a Pannon Egyetem vezetésével felálló, négy ország szakmai intézményeiből álló konzorcium nyert el. A konzorcium tagja még az Országos Meteorológiai Szolgálat, továbbá egy-egy román, belga és német kutatóintézet.
A kétéves futamidejű, 734 ezer euró költségvetésű projekt során a szakemberek a levegőből vett részecskék kémiai elemzésével, a speciálisan a hulladékégetésre jellemző kémiai nyomjelzők mérésével állapítják majd meg a hulladékégetés becsült hozzájárulását több magyarországi és romániai település levegőszennyezéséhez. Vizsgálják a probléma társadalmi-gazdasági összefüggéseit, és javaslatokat dolgoznak ki a lehetséges megoldásokra is. A program hangsúlyos eleme a tájékoztatás, amelynek során a döntéshozók és a lakosság megismerhetik a projekt eredményeit, az illegális hulladékégetés elterjedtségét, jellemzőit és veszélyeit – Magyarország és Románia példáján – Európa valamennyi országában.
A megbízás elnyerése nagy siker a Pannon Egyetem és Magyarország számára is, hiszen az uniós csatlakozás óta eddig mindössze egyetlen alkalommal tudott magyarországi intézmény nemzetközi konzorcium élén hasonló pályázaton eredményesen szerepelni.
