Magyarhonban értelmes emberek élnek, veszik a kormány üzenetét: nem fontos az oktatás. A pedagógusbér a béka feneke alatt. A tanárok 10 százalékos bérpótlékemelést kapnak január elsejétől.
Tanítványom mondta nekem a minap:
– Tanárnő, kilóra megveszem magát, pedig még le sem tettem a szakmunkást!
– Csak a dilinyósok gályáznak ennyi pénzért! – szájhősködnek a szakmunkásképzők, bocsánat, átkeresztelt nevükön: a szakközépiskolák tizenévesei.
Egy 17 éves szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebében ugyanannyi fizetést kap, mint az a tanító vagy óvónő, aki 14 éve diplomája birtokában teszi a dolgát.
A tanárok 10 százalékos bérpótlékemelést kapnak január elsejétől. Mindezt az ország miniszterelnökének Facebook-bejegyzéséből tudhatták meg. Hivatalosan azután a Magyar Közlöny is lehozta csütörtökön este.
Történt mindez a sztrájktárgyalások közepette. Szerdán a pedagógus szakszervezetek vezetői sokadszorra kérték, hogy emeljék meg a tanári bérek hat éve befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint). Ez azt jelentené, hogy a pedagógusbér kiszámítását újra a minimálbérhez kötnék. A szakszervezetek igazságtalannak tartják, mi több, furcsállják, hogy 2022-től a minimálbér és a bérminimum 20 százalékkal nő, a tanárok pedig csak 10 százalékos emelést kapnak, de azt is bérpótlék formájában. Vagyis a nyugdíjalapjukba sem fog majd beszámítani. Az emelés feleakkora, mint amennyivel a legkisebb bérek nőnek. A szakmunkások minimálbére 260 ezer forint lesz.
Az EMMI nagylelkűnek mutatkozott: a 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafeteria mellett ajánlottak még a tanerőknek 30 ezer forintos szakkönyvutalványt. A gesztust a szakszervezetek nem fogadták el. A következő tárgyalást december 15-ére tűzték ki. Az EMMI-ben már az ajánlat megtételekor tudták, hogy semmilyen variációban nem nyúlnak az alapbérhez. Ha esetleg nem voltak képben, mert nem közölte velük a miniszterelnök, hogy már kész a Facebook-posztja, nyomják a Magyar Közlönyt, az még rosszabb. Azt jelenti, hogy a kormány feje nemcsak a tanárokat és tanítványaikat nem veszi emberszámba, de kormánya tagjait sem.
Idén márciusban 435 200 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a nettó átlag pedig 289 400 forint – a KSH szerint. Mindkét mutató 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Ezek után ugye nem csodálkozik senki, hogy három éve egyetlen jelentkező sem akadt Magyarországon kémiatanár szakra? Már neves fővárosi gimnáziumok is nyugdíjaskorú kollégáiknak könyörögnek, csak ott ne hagyják őket, mert nem találnak helyettük senkit! Vidékről egyetlen példa: a dunántúli községben évek óta nincs matematikát tanító képzett tanár, ezért a gimnáziumokba jelentkezőket a falubusz egy héten egy délután a közeli városba viszi matekot tanulni az esélyegyenlőség jegyében.
Magyarhonban értelmes emberek élnek, veszik a kormány üzenetét: nem fontos az oktatás. Nem is mennek tanárnak. Főiskolára, egyetemre még jelentkeznek, ám a diploma kézhez vétele után felszívódnak. Titkárnők, szállodai recepciósok, gyorsfutárok lesznek vagy büfét működtetnek. Tudásuk nem vész el, csak máshol kamatozik, miközben az oktatási rendszerből ezrek hiányoznak. Ha a pedagógusbér így változik, a helyzet tovább fog romlani.
Képünk illusztráció. Fotó: Getty Images