A kormányon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) választási kongresszusának napján ment ki a tömeg tüntetni az utcákra Szerbia-szerte, a Rio Tinto világcég Nyugat-Szerbiában tervezett lítiumbánya-beruházása ellen. Ezzel lenullázták Aleksandar Vučić köztársasági elnökválasztási aduit.
Vučić előválasztási kampánya nyitórendezvényén azzal dicsekedett, hogy neki sikerült Európában a legalacsonyabb gázárat kialkudni Putyintól. És hogy a járvány ellenére felpörgött a szerb gazdaság, továbbá – a fejlesztéseknek hála – a szerb katonaság lesz a legerősebb a régióban. Ez azonban most mintha kevésbé érdekelné a népet, amely szinte folyamatosan tüntet Szerbia-szerte.
Dragan Đilas, a demokratikus ellenzék egyik vezére gazdasági analfabétának tartja Vučićot, szemére veti, hogy gyűlöletet szít, a másként gondolkodókat lehazaárulózza, sehonnai bitangoknak, tolvajoknak nevezi őket, rájuk fogva, hogy mindenről, ami rossz, ők tehetnek. És sok minden rossz. Például a félelem és a depresszió – emeli ki Đilas, aki a lakossággal együtt környezeti katasztrófának tartja a Rio Tinto beruházását. A kormánysajtó ezzel szemben a szemére veti, hogy éppen ők voltak hatalmon, amikor a szóban forgó világcég megkezdte a kutatásait Nyugat-Szerbiában. Đilas 2017-ben még Szerbia nagy esélyeként beszélt az akkumulátorgyárról, emberek ezreinek ad munkát, ez lehet majd Szerbia brandje – mondta anno. Úgymond minden autóban és mobiltelefonban azt írja majd az akkumulátoron: Made in Serbia.
Most akkor „prosperitás” vagy „környezeti katasztrófa”? Megosztja Szerbiát a kérdés. A zöldek vezetésével a nép megint kint volt az utcán, folyamatosak a tüntetések. Most már a brutalitás ellen is tiltakoznak, amivel a kormánypárt „verőlegényei” rájuk támadtak – még markológéppel is belehajtottak a tömegbe. A rendőrség jellemzően nem a verőlegényeket, hanem azt az embert vette őrizetbe, aki megakadályozta a markológép kezelőjét, hogy embereket taposson agyon.
Az előzményekhez tartozik, hogy hiába gyűjtött össze a lakosság több mint százezer aláírást a beruházás ellen, nincs semmi foganatja. Holott sürgető lenne, mivel eredetileg 2023-ra tervezik a bányanyitást. Környezetvédők szerint, ha a Jadar folyó partjára telepítik a raktárakat, ahogy a tervekben látható, a lítiumbányászat melléktermékeivel és az akkumulátorgyártással megmérgezik fél Szerbia ivóvízbázisát. A Jadar – amiről a beruházást is elnevezték – a Drinán keresztül elér a Száváig, vagyis a szennyezés elérné Belgrádot is.
A jadarit lítiumot tartalmazó ásvány, az akkumulátorgyártás legfontosabb eleme. Tíz éve tart a beruházás előkészítése, amióta kiderült, hogy Szerbiában, Loznica mellett Gornje Nedeljice faluban található a Föld egyik legnagyobb jadarit lelőhelye. Nélkülözhetetlen része elektromos és hibrid autóknak, mobiltelefonoknak.
A sokat szidott világcég a környezetvédelmi előírások maximális betartását ígéri. A föld alatti bánya még nem kapott engedélyt Szerbiában, a hatástanulmányok eredményére várnak. A kormány megígérte a helyi lakosságnak, hogy referendumon dönthetnek, akarják a beruházást, vagy sem. A cég már felvásárolta a szükséges 250 hektárnyi terület 40 százalékát a lakosságtól, másokkal előszerződést kötöttek. De vannak, akik nem adják a földjüket, mert abból élnek és nem akarnak elköltözni a faluból. Ám ők sem lehetnek akadály, amióta elfogadták a kisajátítási törvényt Szerbiában.
A vezető képen a tüntető tömeg Belgrádban
