Csendes demonstrációt szervezett a nemzetközi sajtószabadság napján a Józan Ész Társaság, amelyen közel ötven ember vett részt. Ők a záporokkal tarkított idő ellenére is végig járták a két kilométeres utat.
A séta az Ismeretlen jó ember emléktáblától indult, és az Óváros téren végződött. A felszólalók között volt Katanics Sándor (DK), Mihályi Balázs (MSZP), Kész Zoltán független országgyűlési képviselő és Klecska Ernő újságíró.
Az ENSZ 1993-ban május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította. A veszprémi Józan Ész Társaság (JÉT) 2011 óta rendez megemlékezéseket ezen a napon, hogy felhívja a mindenkori kormányzat és a közember figyelmét a véleménynyilvánítás szabadságára és fontosságára. A köszöntőt Mezriczky Beáta mondta, majd Rohonyiné Kovács Éva (JÉT–elnök) felolvasta Konok Péternek a JÉT számára írt útravalóját. A beszédben elhangzott az összefogás és a mindennapi szolidaritás fontossága, a nép felülemelkedése a hatalom által generált félelmen és az ismeretlen jó ember felismerése egymásban.
A demonstrálók az egyre erősödő esőben a Völgyhíd felé vették az irányt. A híd pihenőjénél Katanics Sándor egy alternatív szabad sajtó díj javaslatával állt elő, aminek a dátumát Göncz Árpád volt köztársasági elnök hivatalba lépéséhez kötné (augusztus 3.). Katanics szót ejtett a helyi és megyei lapok hatalom általi felvásárlásáról is.
Mihályi Balázs a jó újságíró négy ismérvét emelte ki. Nemcsak látni, de megérteni kell, emellett folyamatosan tanulni szükséges. Fontos, hogy az újságíró kritikusan szemléljen és ráérezzen arra, ha valami nincs rendben. Kész Zoltán „véletlen” elszólásokkal hasonlította a mai magyar viszonyokat a göbbelsi és a Kim Jong Un-i rendszerhez. Szerinte a felvásárolt lakájmédiát nem kell majd megszüntetni egy lehetséges hatalomváltás esetén sem. Úgy gondolja, hagyni kell, hogy a mostani vezetők egy hűvösebb helyről olvashassák majd az egykoron általuk irányított lapokat.
Ezután a résztvevők szokás szerint elengedték a hídon a léggömböket, ezzel emlékezve a munkájuk során életüket vesztett újságírókra és a JÉT alapító elnökére, Molnár Margitra, miközben a járókelők rácsodálkoztak a Veszprémben szokatlan táblás felvonulásra. Az Óváros térre visszatérve Klecska Ernő, a Fejér Megyei Hírlap volt újságírója szólalt meg, aki saját bőrén tapasztalta, milyen elveszíteni a munkát a hatalom miatt. Hitelesen beszélhetett arról, hogy az adott politikai rendszer hogyan és milyen eszközökkel befolyásolta és befolyásolja a médiát.
A második zápor után arra voltunk kíváncsiak, kit gondolnak a felszólalók jó embernek.
Kész Zoltán szerint az, aki reggel úgy kel fel, hogy valami jót fog tenni családjának, közösségének. Katanics Sándor úgy gondolja, hogy az, aki tiszta lelkiismerettel fekszik le. Konok Péter az útravalónak szánt írásában saját magunkat említi meg jó emberként:
„Mert mi vagyunk az ismeretlen jóember. Összeismerkedni, ez a feladatunk. Mi vagyunk a társadalom. Mi vagyunk a nép. A szabadság csak belőlünk jöhet.”
Homok György
