A Szent Mihály Védegylet képviselői betekinthettek az értékleltárba. A látottak alapján a védegylet ismeretlen tettes ellen megtette a feljelentést a székesegyházban lévő, kiemelt műemléki érték rongálása miatt.
A Szent Mihály Védegylet lépéseket tett a hatóságoknál, annak érdekében, hogy megtudja: mire van, és mire nincs építési hatósági, bontási, műemlékvédelmi engedélye dr. Udvardy György érseknek, mint építtetőnek a veszprémi székesegyház felújításával kapcsolatban – írta Gubicza Katalin, a védegylet oszlopos tagja.
Július 18-án közérdekű adatigénylést nyújtottak be. Augusztus 2-án a kormányhivatal csak részben teljesítette a védegylet adatigénylését. A megkapott bontási, építési, örökségvédelmi engedély nem értelmezhető az értékleltár nélkül. Ez utóbbit arra hivatkozva nem adta ki a hivatal, hogy az „szellemi jogvédett termék”. Így a védegylet nem kapott választ azokra a kérdésekre, hogy van-e engedélye dr. Udvardy György érseknek a festett ólomüvegablakok eltávolítására, a díszítő falfestés lemeszelésére és a főoltár elmozdítására.
Takács Szabolcs Veszprém megyei főispán arról tájékoztatta a védegyletet szeptember 15-én, hogy betekinthetnek az értékleltárba. Ebből megtudták, hogy a székesegyházban helyben megőrzendő, kiemelt értékek a Padányi-síremlék, a szenteltvíztartók, a nyíláskeretek, mérműves ablakkeretek a főszentélyben, a rózsaablak. További, helyben megőrizendő értékek pedig a következők: a fehér-vörös kemény mészkő, a fekete-fehér műkő és az egyéb padlóburkolat, a főoltár a tabernákulummal (kő- és fémrestaurátor), a főpapi ülőfülke a szentély északi falában, a nagypréposti ülőfülke a szentély déli oldalában, valamennyi mellékoltár, fapadok, orgonaszekrény, gyóntatószék, szellőzőrácsok, az oltárkép a Szent György-, a Szent Anna. és a Szent Imre-oltáron, valamint a Szűz Mária Mennybemenetele oltárkép, üvegablakok az 1907–1910-es felújításból, illetve a Badalik püspök által rendelt üvegablakok, amelyek 1950 és 1956 között készültek.
Az értékleltár a historizáló festett vakolatot is védendő értéknek tekinti, annak fehérre festése nem jelentené a középkori állapot rekonstruálását. Az Aigner-féle felújítást jónak tartja, mert az jól alkalmazkodik a régi épület adottságaihoz.
A védegylet tagjai szerint így értelmet nyer a „bontási, építési és örökségvédelmi engedély” első oldalán található mondat: Az értékleltárban szereplő épületelemeket meg kell őrizni, azok nem távolíthatóak el.
– Eddigi tudomásunk szerint a főoltárt kivésték a falból és elszállították – mondja Gubicza Katalin. – A padozatot teljes egészében felszedték. A Szent Mihály Védegylet ezért ismeretlen tettes ellen megtette a feljelentést kiemelt műemléki érték rongálása miatt.
A fotó még júliusban készült a székesegyházban
