Megnéztem a Matisse-kiállítást Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Nekem a legérdekesebb az egészben a saját, egyéni stílusa kialakulásának a nyomon követése. Ahogy elhagyja az akadémikus tudást és egyre inkább a ragyogó színskálára meg a szinte gyermeki szabadsággal megrajzolt formákra hagyatkozik.
Ezekkel az ultramarin, almazöld, rózsaszín, vörös színekkel és a nagyon jellegzetesen laza vonalfelrakással lett világhírű festő Henri Matisse (1869–1954), akinek képeiért versengenek a műgyűjtők. Én sokáig átlapoztam a modern művészeti könyvekben, éppen a dekorativitása miatt nem volt a kedvencem.
Sokkal izgalmasabbnak tűntek körülötte a szürrealisták, dadaisták és az olyan nagy magányosok, mint Cézanne vagy Picasso. Matisse derűs, keleti textilmintás portréi, virágcserepei és aranyhalai nem fogtak meg igazán, amikor még világmegváltást kerestem a művészetben. Ma már tudom értékelni a szabadságát és a derűjét. Bár „vadként” indult, ma már nyugodtan betehetnénk a gyerekszobába, nem okozna rémálmokat.
Budapesten ez az első Matisse-kiállítás. A több mint 100 művet felvonultató anyag a párizsi Centre Pompidou – Musée national d’art moderne remekműveire épül. Ebből ered a hiányérzetem is, mert nincs itt néhány olyan kapitális mű, mint a Kék ruhás nő 1937-ből vagy a Vörös szalon 1908-ból vagy A tánc ugyanebből a korszakból. Ezeket úgy látszik, másutt őrzik, valahol Zürichben, Bázelben, New Yorkban vagy Moszkvában.
Szóval, szép és derűs A gondolatok színe című kiállítás a Szépművészetiben, amely végigvezet Matisse életművének minden meghatározó szakaszán a fauve periódustól egészen a késői gouache papírkivágásokig. Aki még nem látta, október 16-ig megnézheti.
A kiállítás kurátorai: Aurélie Verdier, a Centre Pompidou munkatársa és Fehér Dávid, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze.
Október 16-ig látható Henri Matisse világhírű francia festő kiállítása a budapesti Szépművészetiben. Fotók: a szerző