Október 1-jétől hatályos az új gyülekezési jogi törvény, ami jelentős visszalépés a békés gyülekezés szabadságának eddigi védelméhez képest. A TASZ által elkészített Gyülekezési jogi egyszeregy azt a célt szolgálja, hogy a polgárok tisztában legyenek a szabad tiltakozáshoz kapcsolódó jogaikkal és kötelezettségeikkel.
A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV, törvény egy több évtizedes szabályozás és a körülötte kialakult bírósági gyakorlat helyébe lép. Bár a korábbi törvény hiányosságait részben pótolja (pl. rendezi az ugyanarra a helyszínre bejelentett gyűlések kérdését a korábban bejelentett gyűlés javára), de legalább annyi új problémát is felvet (pl. nem világos, hogyan lehet majd ellentüntetést tartani). Ugyanakkor a korábbihoz képest az új törvény jóval kevesebb garanciával övezi a békés gyülekezés szabadságát (pl. nem teszi lehetővé a szervező számára, hogy előzetesen szűrje a provokátorokat, nem rögzíti a rendőrség feladatait a feloszlatás körében), erőszakmentes magatartásokat is kriminalizál (pl. egy év börtönnel fenyegeti azt, aki egy gyűlést súlyosan megzavar akkor is, ha a zavarás a vélemény kinyilvánításában ölt testet), állami feladatokat terhel a szervezőre (pl. bírságolható a szervező, ha nem szedi össze a szemetet a gyűlés után). A legsúlyosabb hibája a törvénynek azonban az, hogy szélesre nyitja a kaput a rendőri önkény előtt: a tiltási és oszlatási okokat nagyon tágan, elnagyolt kategóriákkal, példálózva határozza meg (pl. ha „megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közlekedés rendjének közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelmével járna”).
A TASZ ellenezte és bírálta az új törvény megalkotását, mert a régi törvény reformjával is elérhetők lettek volna a legitim jogalkotói célok. Mindazonáltal a TASZ azt is fontosnak tartja, hogy a jogkereső közönség és a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárok ne rettenjenek meg, hanem minél inkább tisztában legyenek jogaikkal és a joggyakorlásukra vonatkozó hatályos szabályokkal. Ahhoz ugyanis, hogy az új szabályokat ne lehessen kijátszani a jóhiszemű joggyakorlás hátrányára, a polgároknak minél jobban ismerniük kell a szabályokat: ha tüntetni akarnak, akkor a legrosszabb eshetőségekre is legyen kész forgatókönyvük. Ezért hasonlóan a korábbiakhoz, tekintettel az új törvényre – valamint a napokban megalkotott végrehajtási rendeletre is –, a TASZ elkészített egy, a gyülekezési jogviszonyok lehető legszélesebb körét közérthetően tárgyaló kézikönyvet, a Gyülekezési jogi egyszeregyet. A kézikönyv – a tüntetések gyakorlatához igazodva – a gyülekezési szabadság és alanyai, a tüntetés bejelentése, a tiltási okok, a tüntetés megtartása, és a feloszlatás témái köré rendezve, ezeken belül pedig részletesen pontokba szedve ismerteti a szabályozást, és értékeli a szabályozás fényében a gyakran felmerülő eseteket.
A Gyülekezési jogi egyszeregy nem jogi elemzés, hanem információforrás. Olyan praktikus ismeretek gyűjteménye példákkal illusztrálva, és a problémás, nem egyértelmű vagy a korábban megszokottól eltérő szabályokat kiemelve, amelyekkel tisztában kell lenniük azoknak is, aki tüntetést szerveznek és azoknak is, akik tüntetésen vesznek részt. Egy olyan fontos politikai szabadság, mint amilyen a békés gyülekezés és tiltakozás joga a demokratikus társadalmakban, tájékozott, felelősségteljes és öntudatos polgárokat kíván.
