A nyár turisztikai szenzációja az eredeti tihanyi alapítólevél folyamatos megtekinthetősége. Az EKF támogatásával három hónapig bárki olvashatja keletkezésének helyén Magyarország első, eredeti állapotában fennmaradt okmányát.
Nincs olyan honfitársunk, aki ne tudná valamennyire idézni a FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA („Fehérvárra menő hadi útra” – szerk.) szöveget. Szerepelt az általános iskolás, de a gimnáziumi tankönyvekben is az első magyar oklevél híressé lett sora. A nagy becsű, 1055-re keltezett adománylevelet a bencés rend hazai központjában, Pannonhalmán, levéltárban őrzik.
Eddig évente egyszer, augusztus 20-án láthatták az érdeklődők az eredetit, amit most Tihalyban körbe lehet járni, a nagyszerű világítás mellett keresgélhetjük benne a magyar szavakat. Nem könnyű megtalálásuk, összesen ötvennyolcat tartalmaz, de kedves önkéntesek készséggel segítenek. És persze elmondják, hogy a híres helymegjelölésen kívül ebben olvashatjuk először magyar nyelven az árok, bálvány, bokor, disznó, fa, fehér, fekete, had, halom, három, hegy, homok, kerék, kert, kút, leány, lovász, lyuk, megye, mező, nagy, ravasz, sár, széna, sziget, tó, út, vár, vásár szavakat.
Az oklevelet vélhetően Miklós püspök jegyezte, az viszont biztos, hogy latinul. A rímes prózai szövegben a birtokok nevét pontosan, az akkori szóhasználat alapján magyarul nevezte meg, későbbi vitáknak elejét véve.
András király rendelte el a monostoralapítást – hamvai méltó elhelyezésére. Tihany legmagasabb pontján épült a templom, messze földről igazodási pontként. Jelentősége az Árpád-korban közigazgatási, kulturális és hadászati szempontból egyaránt fontos volt. Az apátság az évszázadok során fokozatosan veszített jelentőségéből, egyre kevesebb szerzetes élt benne. 1351-ben elvesztette hiteleshelyi szerepét, a 16–17. században végvárként működött. 1594-ben a törökök elfoglalták, de nem rabolták ki.
Arról egyelőre nincsenek adatok, miért került az alapítólevél az iratokkal együtt a 18. század elején Pannonhalmára. Azóta a bencés főmonostorban biztosítottak olyan feltételek, amelyek szükségesek a példátlan presztízsű dokumentum őrzéséhez. Most Tihanyban ezt megteremtették. Olyan európai szintű bemutatásnak örülhetünk, ami méltó a bencések évszázadokon át példát adó kultúrájához. Szívem-lelkem örülne, ha az alapítólevél egész évben maradhatna kiállításának helyén, a tihanyi apátságban!
Vezető képünkön: az alapítólevelet nézegetők a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban. Fotók: a szerző