Százöt éves nyugati hagyományt alakítottak át a szigetországban: az első világháború 1918-as fegyverszünetének emlékére. Az emlékezés fái Ukrajnában kívánnak békét. Békét, de az orosz seregek visszavonulásának eredményeképp.
A templomokban az emlékezés fáin az ukrán népért és a kiszolgáltatott orosz katonákért függesztik ki az üzeneteket.
Ötszázötven napja folyik a szomszédban a háború. Noha a lerohanó ország vezetője a békéről prédikál, cselekedeteiből nehéz lenne erre a törekvésére következtetni. Angliában és Írországban ezt még inkább így látják. A polgárok úgy érzik, tenniük kell valamit az adományozáson kívül, ezért az egyik legfontosabb hagyományukat, az emlékezés fáit állítják a béke szolgálatába.
Az első világháború borzalmai ellen tiltakoztak anno a harcoló katonák hozzátartozói, akik cédulákon kérték az Úr támogatását a mielőbbi békekötéshez. Feltehetően nem elsősorban a kívánságoknak köszönhetően, de a fegyverszünet 1918. november 4-én bekövetkezett, a békeszünet pedig hozzájárult a háború gyors befejezéséhez. Azóta a templomokból nem távolították el az emlékezés fáit, amelyekre az óhajok céduláit tették. Akik ismerik a briteket, és tudják, mennyire képesek ragaszkodni hagyományaikhoz, még inkább értékelik, miképp változtatják meg az egyik legszentebb hagyományt.
Ma az emlékezés fáin az ukrán gyermekek neve olvasható vagy ukrán családoké a nemzet színeiben. Észak-Európa legnagyobb székesegyházában, Yorkban pont akkor jártam, amikor iskolás lányok a szünet előtt osztályuk kívánságát helyezték ki. A yorki után meg sem lepődtem az oxfordi templomban, de a dublini Szent Patrikban sem, ahol az egész oldalkápolna a kívánságokkal volt tele. Láthatóan egyszerű polgárok írták a falevél formájú papírokra békevágyukat. Az egyik hölgy szigorúan párosával tette föl a fára. Barátnőjének magyarázta, hogy a szegény fiatal orosz katonákra is gondolniuk kell.
Tudom, nem a cédulák, üzenetek, óhajok, vágyak hozzák meg a békét. De néha az ember úgy érzi, ennyit tehet. A többi néma csend…
Vezető képünkön az emlékezés levelei a dublini Szent Patrik-székesegyházban. Fotók: a szerző
