Most, hogy túl vagyunk a nagy év végi evéseken, ideje mérlegre állni. Az emberek jó része két-három kilót is felszed ilyenkor, ami persze nem tartós súlynövekedés, de mindenképpen jelzi, hogy jó lesz visszatérni a normál hétköznapi étrendünkhöz. Vagy nekiállni a fogyókúrának, a mozgással kombinált egészségesebb táplálkozásnak, hiszen a magyarok jelentős hányada a karácsonyi plusz kilóktól eltekintve is túlsúlyos, illetve elhízott.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tavaly májusi jelentése szerint az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a legtöbb kövér ember Magyarországon található – a nőknek több, a férfiaknak valamivel kevesebb, mint 30 százaléka. Utánunk Ausztrália és az Egyesült Királyság következik. Az elhízott és „csak” túlsúlyos felnőttek összességét tekintve még rosszabb a helyzet, mert a 15–74 év közötti magyarok 60(!) százaléka súlyfelesleget cipel. Mexikó és az Egyesült Államok után ezzel a dobogós harmadik helyen vagyunk, megelőzve Angliát, vagyis Európa legkövérebb nemzete a magyar.
A probléma amúgy világjelenség, és ami különösen aggasztó, hogy az OECD által vizsgált 31 országban már a 15 évesnél fiatalabbak körében is évek óta emelkedik a túlsúlyos és kövér gyermekek száma, Magyarországon például a 2001–2002-es 12,5 százalékról, 2013–2014-ig 16 százalékra. Az angoloknál ugyanebben az időszakban történt némi javulás (majdnem 15-ről 14 százalékra csökkent), amiben talán egy szokatlan és vitatható eljárás is közrejátszott. A britek ugyanis nem teketóriáztak, 2016–2017-ben több mint 32 ezer túlsúlyos gyermeket emeltek ki a családjukból azért, mert a szülők nem figyeltek eléggé az egészséges táplálkozásukra. Az intézkedéssel a későbbi, súlyos egészségkárosodásokat igyekeznek megelőzni – nyilatkozta nemrég egy angliai gyermekjóléti szervezet munkatársa.
Bár a hazai vizsgálatok szerint a gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta változatlan, az arány így is nagyon magas. A legtöbb elhízott gyerek a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, a legkevesebb Közép–Magyarországon él. A probléma okai annyira összetettek, hogy egységes – és főleg könnyen megvalósítható – megoldást senki se tud. Kevesebb cukor, chips és kóla? Igen. Több mozgás? Igen. Kevesebb ücsörgés a tévé, a számítógép és az okostelefon mellett? Igen. De főleg több odafigyelés, együtt töltött idő, öröm, érzelem. Jobb életkörülmények, kiszámítható jövő, szilárd egzisztencia, gondtalan megélhetést biztosító jövedelem. Európa legsoványabbjai az olaszok, akik ezt nagy valószínűséggel a hagyományosan egészséges táplálkozásuknak köszönhetik. Utánuk mindjárt a svájciak, norvégok, svédek, hollandok, osztrákok, dánok sorakoznak. Nem nehéz kitalálni, hogy miért.
