Nem vírustagadó és nem oltásellenes. Oltáskritikusként határozza meg magát. Tudományosan érvel, kutatásait a biokémia és a szervetlen kémia határterületén folytatja jó ideje. Tevékenységét 2014-ben a VEAB Kiemelkedő Ifjú Kutatója díjjal ismerték el. Valicsek Zsolt a Pannon Egyetem docense, oktatója, akit február nyolcadikától egy év fizetés nélküli kényszerszabadságra ítéltek.
Ismerős lehet a neve, ha olvasták a cikkünket Valicsek Zsolt tiltakozó akciójáról. Január végén a B épület bejáratánál kezdett aláírásgyűjtésbe a rektori és kancellári közös utasítás ellen, ami a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét írta elő.
Kancellári tiltás
Eredetileg az aulába szervezett volna tüntetést és tudományos eszmecserét, de azt az egyetem kancellárja személyesen tiltotta meg. Jó szándékát, a párbeszédre való törekvését hiába hangsúlyozta, az elutasítás egyértelmű volt: „Ezúton tájékoztatom, hogy a Pannon Egyetem területén nem engedélyezek semmiféle Ön által szervezett/szervezendő rendezvényt/tüntetést.” A kancellár felhívta a lázadó docens figyelmét arra is, hogy „a Pannon Egyetem hatályos szabályzatai valamennyi egyetemi alkalmazottra vonatkoznak, és a rendelkezéseik az alkalmazottak számára kötelező érvényűek. Azok be nem tartása fegyelmi eljárást vonhat maga után”.
Na de mit akar Valicsek Zsolt? Mit értsünk az alatt, hogy nem oltásellenes, viszont kőkeményen oltáskritikus? Miért nem vetette alá magát az oltási kötelezettségnek és vállalta inkább, hogy egy teljes évre fizetés nélküli szabadságra küldik, esetleg fegyelmi eljárás is indul ellene? Erről beszélgettünk pár nappal azután, hogy megkezdte a kényszerpihenőjét.
Rektori tiltás
– Nem lázadás szítása és feszültség keltése volt a célom. Sokkal inkább fel akartam rázni a tudós társadalmat, mert szerintem igenis komoly felelősségünk van a társadalom normális működtetésében. Már nem is csak az orvostudományban, hanem a tudományok egészében megingott sokak hite, köszönhetően annak az ámokfutásnak, tűzoltásnak, amit az elmúlt két évben járványkezelés címén letoltak a torkunkon. Üzenni szerettem volna, hogy az oltásra kötelezést meg kellene fontolnia az egyetem vezetésének – magyarázta bevezetésképpen.
A felrázás azonban már az aláírásgyűjtési akció előtt komoly akadályba ütközött. Valicsek Zsolt január közepén a Tudomány a kocsmában programsorozat keretében tartott előadást „Rendszerszemlélet igénye a Covid-járvány kezelésében” címmel. Az erről készült videó közzétételét, átadását vagy egyéb célú felhasználását – tehát mindennemű terjesztését – azonban a rektor megtiltotta azzal az indokkal, hogy a tudományosnak álcázott előadás, majd az azt követő vitában a docens megnyilvánulásai méltatlanok voltak a tudomány és az egyetem szellemiségéhez. Nézzük, mit mond erről ő.
A tudósok felelőssége
– Nem tagadom a vírus veszélyességét és a vakcinát se tartom fölöslegesnek, de a tömeges, többször megismételt oltásokat a jelenleg alkalmazott vakcinákkal – és pláne azok kötelezővé tételét – határozottan ellenzem. Véleményem szerint ezek tudománytalan intézkedések és a tudós társadalom felelőssége, hogy erre rámutasson. Felelősségünk van abban is, hogy ne engedjük egymásnak ugrasztani az oltottakat és az oltatlanokat, és ne hagyjuk, hogy egy közegészségügyi probléma politikai eszközzé váljon.
– A feszültség és a tudósok megosztottsága alapvetően szemléletbeli: a természettudósok (őket nevezem „vidéki” felfedezőknek, közéjük sorolva magamat is) és a mérnöki gondolkodású technokraták (a „nagyvárosi” fejlesztők) ellentétéből fakad. A járványkezelésben a világ nagyobbik részén ez utóbbi nyert teret, így a kormányok hozzáállása vakcinaközpontúvá vált.
Aktív helyett passzív vakcina
– Ön szerint mi lenne a helyes út?
– A SARS-CoV-2 koronavírus eddigi mutációinak és az ugyancsak légúti terjedésű influenzavírusoknak a szezonalitását ismerve azt gondolom, hogy február végén – március első felében kezdődik valójában az ötödik hullám. A jelenleg alkalmazott vakcinák tömeges felvételét az átoltottság növelése érdekében, és a negyedik, sőt ötödik oltást mégsem kellene erőltetni. Ne felejtsük el, hogy amivel most oltanak, azok mindegyike aktív, megelőző vakcina. Vagyis el kell telnie bizonyos időnek, hogy a szervezetben kialakuljon a megfelelő védettség. Ha a háziorvosok nem javasolják az oltás felvételét influenzajárvány idején, akkor a koronavírusok esetén miért más a protokoll?
– Szóval várjuk oltatlanul és feltartott kézzel a koronavírus-járvány következő hullámát?
– Természetesen nem, mert bár a koronavírus terjedését tekintve az influenzához hasonló, de annál ötször-hatszor veszélyesebb. Abban is hasonló, hogy mutálódik, csakhogy a SARS-CoV-2 az elmúlt két évben többet változott, mint az influenza vírusa. Mégis, miközben az influenza elleni vakcinákat mindig az újonnan megjelenő mutációhoz alakítják, a koronavírus elleni oltóanyag ugyanaz, mint amit két éve kifejlesztettek. Aminek értelme lenne, az a passzív immunizálás, ilyenkor az oltóanyag magát az ellenanyagot tartalmazza. Franciaországban már gyártják, igaz, jóval drágább, mint a jelenleg alkalmazott vakcinák.
Tesztelés és antihisztamin
– Ilyen nálunk aligha lesz az ön által jósolt ötödik hullám felfutása előtt. Akkor mégis mi marad?
– A tömeges tesztelés. Karantén, de csak azoknak, akik valóban fertőzöttek és akár tünetesen, akár tünetmentesen, oltottan vagy oltatlanul, de terjesztik a vírust. Abszurd, hogy egész iskolai osztályoknak kell azért otthon maradni tesztelés nélkül, mert az egyik társuk covidos lett. A lezárások, korlátozások fölöslegesek, mert az emberek nagyobbik hányada szerencsére megküzd a betegséggel és természetes immunitást szerez. Ugyanakkor láttuk és tudjuk, hogy sokan mégis kórházba kerülnek, gyakran súlyos és végzetes állapotban. Ezért lenne fontos megvizsgálni azt a természettudományos megközelítésű elméletet, amiről a Tudóskocsmában már beszéltem és amit szerettem volna szélesebb körben megismertetni és megvitatni a kutatótársaimmal.
– Publikált vizsgálati eredmények szerint ugyanis antihisztamin alkalmazásával meg lehetne fékezni a Covid-betegeket súlyos állapotba juttató citokinvihart. A citokinoknak a fehérvérsejtek és a hormonok közteseként a szervezet immunreakcióinak szabályozásában van szerepük. A citokinvihar egy extrém erős, allergiaszerű túlérzékenységi reakció, amit antihisztaminnal blokkolni lehet. Ezt az a gyakorlati megfigyelés is alátámasztja, hogy az allergiások, akik antihisztamin-inhalátort használnak, kevésbé érzékenyek a koronavírus-fertőzésre.
Nem adja fel
Valicsek Zsolt nem egy meghátráló típus. A fizetés nélküli szabadságra kényszerítése ellen fellebbezést nyújtott be, valamint kérelmezte az oltási kötelezést elrendelő rektori és kancellári utasítás visszavonását. Kollégái közül többen támogatják, de azt se rejtik véka alá, hogy vehemens stílusa nem tesz jót az ügynek, politikai színezetű kiszólásai és az egyetem működésének leplezetlen bírálata pedig elbátortalanítják a vele szimpatizálókat. Ők tudják, miért.
Valicsek Zsolt. Fotó: a szerző
