Tizedik alkalommal hirdette meg tavaszi fesztiváli programjait a Pannon Várszínház. Vándorfi László színigazgató igyekezett olyan előadásokat válogatni a fesztiváli programba, amelyek miatt, ha esetleg kíváncsiak lennének rá a nézők, messzire kellene utazniuk. Négy előadás márciusban lesz, az ötödikre májusig kell várnia a veszprémi közönségnek. Az idei fesztivált is a műfaji sokszínűség jellemzi.
A sort a Padlás kezdi 12-én. Igaz, ezt nem kellett messziről Veszprémbe hozni, mivel a Pannon Várszínház produkciója, de akkora közönségsiker immár tíz éve, hogy újra és újra megtelik rá a Hangvilla nézőtere. Az előadásban elhangzó Presser Gábor- és Dusán Sztevanovity-dalok szinte kivétel nélkül slágerré váltak, mióta először bemutatták a darabot a Vígszínházban 1988-ban.
A nemzetközi hírű Macskajáték számtalan előadást ért már meg különböző szövegvariációkkal. Berényi Gábor már régebben készített egy „kamaraváltozatot”, most pedig A Szkalla lányok címen egy olyan szövegváltozatot, amelyben csupán a két főszereplő mondja el, éli meg a Szkalla nővérek híres történetet. Örkény István világhírű színdarabját, a Macskajátékot Béres Ilona és Tordai Teri játsszák 17-én.
Egy Somogy megyei apró falu bárói kastélyából átalakított körzeti általános iskolájával, írástudatlan cselédből szakfelügyelővé és kultúrkomisszárrá váló nőalakjával, a tsz-esítések viharkabátos fiatal elvtársával, a tizenhat gyerekes, államosított cigány asszonyával valódi XX. századi kavalkád a Sej, szellők, Török Tamás úttörőrevüje, amelyet 18-án láthat a közönség. A zenés groteszk múltidézés pontos kórkép 60 év távolából a közelmúlt magyar valóságáról a szentendrei Ivancsics Ilona és színtársai előadásában.
Georges Bizet halhatatlan operája ihlette a Bartók Táncszínház bemutatóját, a Kármen című táncfantáziát, amely 25-én lesz látható. A dunaújvárosiak előadása azonban nem Sevillában játszódik, a történelmi múltban, hanem Magyarországon, a jelenben. Mondjuk egy vidéki kisközségben, ahol egy igazán zárt közösség szereplői mesélik el nekünk ezt a szenvedélyes, magával ragadó históriát, élükön Kármennel, a szemrevaló cigány lánnyal.
A fesztiváli ráadást május 14-én láthatja a veszprémi közönség. Azon az estén Csányi Sándor lép színpadra. Az Avagy miért ne próbáljuk megérteni a nőket? című egyszemélyes vígjáték főszereplője Sanyi, a hímsoviniszta férfi. Nem mintha létezne a világon másmilyen, de Sanyi legalább beismeri, hogy ő az! Két héttel ezelőtt elhagyta a menyasszonya, pontosabban épp két hét gondolkodási időt adott neki, hogy megválaszolja a nagy kérdést: mit akar a nő? A két hét leteltével, menyasszonya telefonhívására várva a hiúságában sértett Sanyi elkeseredetten összegzi tépelődéseinek eredményét, és a stand-up comedy elemeit is ötvöző fergeteges előadásban idézi fel a nőkkel kapcsolatos emlékeit és tapasztalatait.
