Egyelőre a remélt haszon mellett döntött Falus András főszerkesztő, aki ígérete ellenére nem közli a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratának márciusi számában kollégája decemberi felszólalását.
Senki, sem a főszerkesztő, sem az akadémia elnöke nem kérdőjelezi meg Somogyi Péter neurobiológus üzenetét a bizalom szerepének fontosságáról a tudományban, a tudományos közéletben, végső soron Magyarország jövőjében.
Ennek ellenére az MTA decemberi rendkívüli kongresszusán elhangzott beszédének írásos változata mégsem jelenhet meg a Magyar Tudományban. A főszerkesztő, Falus András Széchenyi-díjas immunológus formailag nehezen találta a lapba illeszthetőnek a felszólalás leiratát, azonban a szerkesztőbizottság többségi szavazata után a közlés mellett döntött. A megjelenést a márciusi számba tervezték, azonban az akadémia elnökével folytatott beszélgetést követően végül mégsem jelenik meg a folyóiratban.
Somogyi Péter neurobiológus a magyar, a német és az angol tudományos akadémiák rendes tagja, az Oxfordi Egyetem agykutató professzora a szöveget elküldte akadémikus társainak, többek között az elnöknek, Lovász Lászlónak is. Ő úgy vélte, a felszólalás egyes részei, különösen azok, amelyekben a kormány elleni tüntetésekről és Orbán Viktor miniszterelnök tudományhoz való hozzáállásáról esik szó, az akadémia jelenlegi helyzetében túlságosan konfrontatívak. Az elnök a Magyar Tudomány általános gyakorlatától eltérőnek tartotta, hogy Somogyi Péter a szöveg angol nyelvű változatának a közléséhez is ragaszkodott. Azt is kifogásolta, hogy felszólalása leiratát az agykutató már a folyóiratban való megjelenés előtt sok közgyűlési tagnak elküldte. Mindezek ellenére az MTA elnöke többször is hangsúlyozta, hogy bár nem ért egyet azzal, hogy a szöveg a Magyar Tudományban megjelenjen, a döntést nem kívánja befolyásolni, a szöveg publikálásáról egyedül a főszerkesztőt, Falust illeti meg a döntés joga.
A főszerkesztő az elnök érveit figyelembe véve, de a döntésért a felelősséget egy személyben vállalva változtatta meg korábbi, a közlés mellett szóló döntését. Nem egyszerűen csak amiatt, mert az MTA lapjának a főszerkesztőjeként elsősorban az MTA elnökének tartozik elszámolással, hanem azért is, mert rendkívüli megbecsüléssel és tisztelettel adózik az elnök elmúlt másfél-két évben folytatott küzdelméért.
A taktika vagy az elvek segítik-e az Akadémiát – ez itt a kérdés.
A hozzászólás és története itt olvasható.
