Európa egyik legkeresettebb ingatlanává vált egy ház, csak azért, mert atombunker van alatta. Döbbenetét fejezte ki az ingatlanszakértő is, újra fontossá vált egy ilyen építmény? Csúcsra jár a háborús pszichózis Európában?
A Göteborgtól autóval kétórányira fekvő Ljungby városka egykori iskolaépülete nemcsak Svédországban, hanem egész Európában is a legkeresettebb ingatlanok egyikévé vált. Nem a festői környezete és nem is a 490 négyzetméteren elterülő ház látványos termei miatt, hanem annak az atomóvóhelynek hála, amit a hidegháborús 1970-es években építettek ki alatta. A tágas atombunker nukleáris támadás esetén is garantálja az épület tulajdonosának biztonságát – írta meg a horvát Jutarnji list a The Guardian cikke nyomán.
Svédországban felújítják az atomóvóhelyeket
Ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy újra fontossá válhatnak az atomóvóhelyek, nemes egyszerűséggel leintettük volna, hogy ne hülyéskedj már! És most tessék, itt van! Szakértő szerint akár 16 millió svéd koronát is megadnak az ingatlanért a fél évszázados óvóhelye miatt. A jelenlegi tulajdonos Kenneth Clausen ráadásul nem is prepper, tehát nem olyan valaki, aki tudatosan felkészül a világvége eshetőségére, hanem csupán egy vállalkozó, akinek nagyon bejött ez az európai paranoia, nagyot kaszálhat rajta. A házat azzal a szöveggel hirdette meg, hogy a leendő tulajdonos 44 felnőtt befogadására alkalmas bunkerrel ellátott épületet kap, amely atomtámadás esetén legalább három hónapig biztosítja számukra a vizet, az áramot, a fűtést és a tiszta levegőt.
Ehhez hasonló atomóvóhelyek tömegével épültek Svédországban a hidegháborús időszakban, amikor a szomszédos Szovjetunió nukleáris támadása több mint valós fenyegetés volt. Ezek egy részét a veszély múltán átalakították diszkóklubbá, vagy bárrá stb. Svédországban mára körülbelül 64 ezer nyilvános menedékhely maradt, amelyek hétmillió szerencsés embert védhetnek meg egy esetleges nukleáris fenyegetéstől. Plusz a magánházak óvóhelyei.
A The Guardian azt is megírta, hogy idén 100 millió koronát kapott a svéd kormánytól a lakosságvédelmi központ a szóban forgó helyszínek működőképességének ellenőrzésére, helyrehozatalára.
Bár Magyarország nem határos Oroszországgal, azért az embernek óhatatlanul eszébe jut, hogy mi van a hazai óvóhelyekkel? Úgy sejtem, átalakultak, új funkciókat kaptak, vagy egyszerűen csak lerohadtak. Néha megnyitják őket a turisták előtt, mint például a veszprémi MÁV-óvóhelyet. Nézegessen fotókat a veszprémi bunkerről.
Kísértet járja be Európát
Ami jelenleg az európai politikát és közhangulatot mozgatja, az a félelem. Félelem attól, hogy kit támadhat meg legközelebb Oroszország, ha Ukrajna elveszíti a háborút – írja a The Telegraph. De nem csak ettől félhet Európa, hanem Donald Trump és Vlagyimir Putyin veszélyes szövetségének kísértetétől is. Mindenki hallhatta, Trump azzal kampányol az amerikai elnökválasztáson, hogy 24 óra alatt megoldaná az ukrán–orosz háborút. Ráadásul azzal is fenyegetőzik, hogy ha legyőzi Joe Biden elnököt, az USA ki fog lépni a NATO-ból. Ami annyit jelentene, hogy Putyin kényére-kedvére hagyná Európát. Nem csoda, hogy szinte az összes európai ország, beleértve Magyarországot is, intenzív fegyverkezésbe kezdett.
Macron katonákat küldene Ukrajnába?
Hatalmas vihart kavart Emmanuel Macron francia elnök kijelentése egy, az Ukrajnáról szóló párizsi konferencián, miszerint: „Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk. (…) Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.”
Minden hírportál megírta, kommentálta, többségük már a nukleáris háború veszélyét is vizionálva, amennyiben ezt az elképzelést támogatni próbálnák az európai vezetők. „Ez egy európai háború” – hangsúlyozta Macron. „A jövőnket az amerikai választókra kell hagynunk? A válasz: nem, függetlenül a szavazatuktól. Nem szabad megvárnunk, hogy megtudjuk, mi az [amerikai elnökválasztás] eredménye. Most kell döntenünk” – idézik a hírportálok.
Macron megszólalását többen pánikreakcióként értékelték. Minden nagyobb NATO-szövetséges, köztük a britek és a németek gyorsan elutasították az ötletet – különösen, hogy a Kreml figyelmeztetett, egy ilyen lépés „elkerülhetetlenné” tenné a háborút Oroszország és a NATO között. De ez az egész vita elegendő volt arra, hogy fokozza az erre fogékony lakosság körében a háborús pszichózist. És felverje a jó állapotban lévő atombunker árát.
Vezető képünkön: Metróalagút mint atombunker Budapesten. Fotó: Fortepan
