Több mint egy évtizede már Magyarországon is megrendezik a házasság hetét. A kezdeményezés a házasság és a család fontosságára igyekszik ráirányítani a figyelmet. Magyarországon a házasságkötések száma 2010-től kezdődően folyamatosan növekedett, az utóbbi húsz év legtöbb esküvőjét pedig 2016-ban tartották.
Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott: az 1970-es években átlagosan 97 ezer, az 1980-as években 73 ezer, az 1990-es években 53 ezer, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezer házasságot kötöttek évente. A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, ekkor ugyanis mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Ezt követően az esküvők száma folyamatosan emelkedett egészen 2016-ig, amikor az utolsó húsz évben a legtöbb (51,8 ezer) házasságot kötötték. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2017 januárja és novembere között 48,2 ezer házasság köttetett. A megelőző évek utolsó hónapjában 1800–2400 alkalommal fogadtak örök hűséget egymásnak a felek – ezt az átlagértéket figyelembe véve a 2017. évi házasságkötésszám a 2016. évi csúcsot várhatóan nem fogja elérni.
Az unió országainak 2015-ös adatai alapján a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Portugáliában (3,1 ezrelék), Szlovéniában (3,1 ezrelék) és Olaszországban (3,2 ezrelék) volt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, a legmagasabb arányszám Litvániát jellemezte (7,6 ezrelék). A 2015-ös 4,7 ezrelékes értékével Magyarország az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedett el.
A párok egyre érettebb korban házasodnak, 2000 és 2016 között az először házasulók átlagos életkora mindkét nem esetében öt évet emelkedett: 2016-ban a nők 29,7 évesen mentek férjhez, míg a férfiak 32,5 éves korukban nősültek. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75–80 százalék között mozgott.
Válásra 2016-ban 19,6 ezer alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2 válás jutott. A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben 24–25 ezer körül alakult, amelyben az ezt követő években határozott csökkenés következett be. 2014-ben – ötven év után először – 20 ezer alatt maradt a számuk, a következő évben viszont ismét e fölé emelkedett. 2016-ra a felbontott házasságok száma ismét 20 ezer alá csökkent.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatot létesítők száma: míg 1990-ben 251 ezer embernek volt élettársi kapcsolata, addig a 2016. évi mikrocenzus adatai szerint már 1 millió 87 ezernek. Jelenleg az élettársi kapcsolattal rendelkezők több mint kétharmada nőtlen, hajadon családi állapotú. A 15 éves és annál idősebb népességen belül az élettársi kapcsolatot fenntartók aránya 1990-ben még csak 3 százalékot tett ki, 2016-ban pedig már 13 százalékot. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy a nőtlen, hajadon családi állapotú, jellemzően fiatalabb korcsoportokba tartozók egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.
Forrás: KSH