Jó hír, hogy Veszprémben a kánikula ellenére a legforróbb napokon is mindössze 15–20 százalékkal növekedett az ivóvíz fogyasztása. Ami – Radács Attila, a Bakonykarszt Rt. műszaki igazgatója szerint – a lakosság fegyelmezettségéről tanúskodik.
A Balaton-felvidéken érezhetőbben növekedett az ivóvízfogyasztás. Ismeretes, hogy az utóbbi években jelentős építkezések folynak, sok az új lakó- és nyaralóépület. Feltöltik a medencéket, az uszodák is működnek, és miután megritkultak a nyári záporok, esők, így többet és többször is kell öntözni a kerteket. Ez pedig az ivóvízkészlet rovására megy. A vízművek igazgatója úgy véli, hogy a lakosság érezhetően jól alkalmazkodott a szokatlan hőség és a fokozódó szárazság jelenségéhez.
A napokban az országos sajtó beszámolt a fővárosi agglomerációban tapasztalt súlyos ivóvízválságról. A hvg.hu beszámolója szerint a közműhálózat leterheltségéből fakadó alacsony víznyomás miatt több településen ivóvíz nélkül maradtak egyes háztartások. Gödöllőn és Pécelen június 23-ától részleges vízkorlátozási szabályozás lépett életbe. Ez azt jelenti, hogy reggel 8 és este 9 óra között tilos locsolni és autót mosni.
A szokatlanul magas hőmérsékletekhez és az aszályhoz már hozzászoknunk – vélik a szakemberek. A globális klímaváltozás a nyakunkba szakadt. Hazánkban is nagy szükség volna arra, hogy mind az állami, mind a magánszféra több figyelmet és forrást teremtsen az ökológiai válság kezelésére. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyben közvetlen megélhetésünk és jóllétünk zálogai is – mondja Lehoczky Annamária éghajlatkutató szakújságíró, a Másfél fok című blog állandó szerzője, akinek írásait olvasóink figyelmébe ajánljuk. Változik az éghajlatunk, őshonos növényeink halnak ki, újfajta kártevők pusztítanak, és nem vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy térségünk ivóvízben bővelkedik.
Fotó: Getty Images
