A Rajna-vízesés Európa lenyűgöző természeti jelensége. Már két évtizede is sokan keresték fel a svájci szépséget, a 23 méterről lezúduló víztömeget. Mostanság százezrek. Az attrakció világszínvonalú, de befektetés nélkül mégsem (lenne) az igazi.
Elképzelni nem lehet, milyen, ha másodpercenként hatszázezer köbméter víz tódul az ember alatt. El kell menni Svájcba a Rajna-vízeséshez, beülni valamelyik vidám színű vízibuszba, ami a torkolat közepéhez viszi utasait. A kalandvágyók kishajóval egészen odáig merészkedhetnek. A vízesés erejét nem a magassága (23 méter) adja, sokkal inkább szélessége, a 150 méter folyók esetén szokatlan. Így aztán térfogatát tekintve a vén kontinensen a legnagyobb ilyen természeti látványosság. A Rajna közepén alakult ki, egy sor sziklán folyik tovább. A vízesés a tektonikus tevékenység és olyan erózió eredménye, amely évmilliókon át alakította a tájat.
Két évtizede mindkét partjáról ingyen csodálhatták a turisták, de a szakemberek úgy gondolták, az attrakció „többre képes”. A világ hasonló helyei alapján (Niagara-, Iguassu-vízesések) gyors fejlesztésbe fogtak. Befektetéseik eredményeként ma kiépített sétautakon közelíthető meg, kilátóteraszokkal, szelfipontok gondos kijelölésével. A rálátás az északi oldalról szebb, ott kérnek belépőt is, átszámítva felnőttenként kétezer forintot. Ezen az úton gondoltak a nehezen közlekedőkre, akiket panorámalift visz közvetlenül a víz fölötti teraszokra. A déli oldal továbbra is ingyenes, de kétségtelen, ott a rálátáson kívül nincs más attrakció. Márpedig a turisták imádják az izgalmat a látványosságoknál. Itt viszonylag olcsón (3-4 ezer forintos jegyekkel) vízibuszokba ülhetnek, amelyekkel húsz, illetve harminc perces utakon egészen a vízesés lábánál található sziklákig merészkedhetnek. Megborzonganak a hevesen és hangosan tomboló víztömeg láttán, amely valóságos hófehér habfürdőnek tűnik alattuk. A megrendült arcok rácsodálkozást, a természet erejének elismerését tükrözik.
A szakemberek a „sok kis fillér” elvet alkalmazva körbeépítették a helyet parkolókkal, gyorsbüfékkel, kávézókkal, helyi specialitásokat kínáló éttermekkel, a szokásos ajándékboltokkal. Sőt, ezt a teret a Laufen-kastély előtt alakították ki, amelynek belső udvarából szintén le lehet sétálni a vízhez. Mindig akad érdeklődő, aki visszafelé kíváncsi az ezeréves lakóhely berendezéseire is. Ott fényfestéssel és mindenféle XXI. századi varázslattal mozgásban láthatja a tárgyakat.
Magyarként egy kicsit elszomorodtam: mi is lemásoljuk már a látogatóközpontokat – méregdrága szolgáltatásokkal. Az attrakciókat viszont nem becsüljük, nem költünk rájuk, nem vesszük figyelembe, hogy befektetés nélkül nem fog fialni.
A több mint 1200 kilométer hosszú folyó, a svájci Graubünden kantonban, két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A Rajna érinti Liechtensteint, Ausztriát, majd Közép-Európa harmadik legnagyobb tavába, a Boden-tóba ömlik. A tó után a német–svájci határon folyik, ahol a vízesés is található. Innen a német–francia határ mentén halad tovább, míg végül Hollandiába érve az Északi-tengerbe torkollik.
Fotók: a szerző